Demel Aladár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Demel Aladár
Született1887. június 5.[1]
Budapest[1]
Elhunyt1963. február 2. (75 évesen)[2]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1939–1944)
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1911)
SablonWikidataSegítség

Demel Aladár, Demel Aladár Imre (Budapest, 1887. június 5.Budapest, 1963. február 2.)[3] magyar ügyvéd, országgyűlési képviselő.

Élete[szerkesztés]

1887-ben született Budapesten, Demel Károly és Stöckl (Stöckel) Irén fiaként, vallása evangélikus. Középiskoláit a fővárosi I. kerületi főgimnáziumban végezte, majd a budapesti tudományegyetem jogi karán tanult tovább jogi és ott avatták a jogtudományok doktorává. Később, ugyancsak Budapesten megszerezte az ügyvédi oklevelet is. 1913. május 10-én Budapesten feleségül vette Kabáth Alexandrint.[4]

1905 és 1917 között a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézeténél dolgozott tisztviselőként, majd kinevezték a cége temesvári kirendeltségének vezetőjévé; e posztot 1921-ig töltötte be, s ugyanebben az időben a Temesvári Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság ügyésze is volt. 1922-től 1929-ig a Nemzeti Hitelintézet Rt. igazgatója volt, ez időszak alatt – 1923-ban – egy három hónapos New York-i tanulmányúton is részt vett, ahol részben a hitelügyi kérdéseket, részben a magyar-amerikai pénzügyi kapcsolatok lehetőségeit tanulmányozta.

1929 januárjától pedig a Földbirtokrendezés Pénzügyi Lebonyolítására Alakult Szövetkezethez (LEBOSZ) került, előbb ügyvezető igazgatói, később vezérigazgatói beosztásba. 1931-ben Horthy Miklós kormányzó a pénzügyi és hitelszolgáltatási területen kifejtett kiváló tevékenysége elismeréseként a kincstári főtanácsosi címet adományozta a számára. 1936 nyarán az Országos Földhitelintézet vezérigazgató-helyettesévé nevezték ki, majd 1938 decemberében ugyanott a vezérigazgatói teendők ellátásával bízták meg.

Az országos közéletbe 1939-ben kapcsolódott be, amikor elindult az az évi országgyűlési választáson, a Magyar Élet Pártja jelöltjeként, a csengeri választókerületben, és meg is szerezte a képviselői mandátumot. Mint a mezőgazdasági hitelek, a földbirtokrendezés és a gazdaadósság-rendezés szakértője, e tárgykörökben számos cikke jelent meg, napilapokban és különböző közgazdasági folyóiratokban egyaránt

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • A budapesti I. kerületi M. Kir. Állami Verbőczy István Reálgimnázium (Főgimn.) összes tanárainak és irodalmi vagy művészeti tevékenységet kifejtő végzett növendékeinek lexikona. [Összeáll. Baumgartner Alajos]. Bp., 1927. Budai Könyvnyomda.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
  • Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
  • Magyar politikai és közigazgatási compass (1919-1939). Szerk. Madarász Elemér. [Bp.], Magyar Politikai és Közigazgatási Compass Kiadóváll., [1939].
  • Magyar politikai lexikon. Szerk. Madarász Elemér. Bp., Magyar Politikai Lexikon Kiadóvállalat, 1935.