Cserháti Jenő
| Cserháti Jenő | |
| Született | Hechtl Jenő 1855. március 5.[1] Győr |
| Elhunyt | 1910. november 17. (55 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | gépészmérnök |
| Tisztsége | egyetemi tanár (1905–1910) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (felszámolták)[3] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Cserháti Jenő (születési neve: Hechtl Jenő; 1882-ig) (Győr, 1855. március 5.[4] – Budapest, 1910. november 17.[5]) magyar gépészmérnök, egyetemi tanár. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet alelnöke. Cserháti Sándor (1852–1909) növénynemesítő öccse.
Életpályája[szerkesztés]
Szülei: Hechtl Ferenc és Kolnhoffer Anna voltak.[6] Győrben és Pozsonyban tanult. Műszaki tanulmányait a zürichi műegyetemen végezte el 1872–1876 között. 1876-ban gépészmérnöki diplomát szerzett. 1877-ben a budapesti József Nádor Műegyetemen honosította oklevelét. 1877-ben Bécsben katonai szolgálatot teljesített. 1877-től az Osztrák Államvasúti társaságnál dolgozott mérnökként. 1890-től Budapesten vasút és hajózási mérnök volt. 1893-ban a Fegyver- és Gépgyár Rt. igazgatója lett. 1895–1904 között a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt. villamos gyárának cégvezetője, majd igazgatója volt. 1905–1910 között a Műegyetemen a gépszerkezettan tanára volt. A gépelemek című tárgyat tanította Schimanek Emil után és Herrmann Miksa előtt.
Támogatta Kandó Kálmán vasútvillamosítási kísérleteit és részt vett a Valtellina-vasút villamosításának munkálataiban. Az elért eredményekről több cikkben számolt be – részben Kandó Kálmánnal együtt – a hazai és külföldi szaksajtóban. Emlékére a mérnökegylet 1911-ben Cserháti-plakettet alapított, mellyel az év legjelentősebb gépészmérnöki és elektrotechnikai tanulmányát jutalmazza.
Temetésére a Farkasréti temetőben került sor.[5]
Művei[szerkesztés]
- A kulisszás kormányművek egy sajátsága (Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1889)
- Vonat-sebességmérők (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1892)
- Az elektromos és gőzvontatás összehasonlítása (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1900)
- Villamos automobil felső vezetékekkel (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1900)
- Vasutak elektromos vontatása (Kandó Kálmánnal, Budapest, 1901)
- Nagyfeszültségű forgó árammal hajtott elektromos vasutak (Budapest, 1903)
- Közgazdasági helyzetünk és megjavításának módja. I-II. (Magyar Pénzügy, 1905)
- A pozsony-bécsi vasút (Pozsony, 1906)
- A műszaki foglalkozás és társadalmunk (MMÉE Heti Értesítője, 1908)
- Gépelemek. Cserháti Jenő előadásai alapján összeállította Vidor J. Rezső.
- A magyar mérnök helyzete a közigazgatásban, gyárainkban és a társadalomban (Budapest, 1910)
Díjai[szerkesztés]
- Hollán-díj (1890)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC02469/02752.htm, Cserháti Jenő, 2017. október 9.
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 28.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
- ↑ Győri ev. egyházközség keresztelési anyakönyve, 24/1855. folyószám Familysearch.org
- ↑ a b Gyászjelentése
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 2302/1910. folyószám alatt.
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Tudósnaptár
- https://dokutar.omikk.bme.hu/collections/mee/fajlok/1911-635-639.pdf
- https://dokutar.omikk.bme.hu/collections/mee/fajlok/1911-650-651.pdf
- http://www.mee.hu/files/ET/1910/ET_1910_23t.pdf Archiválva 2021. január 22-i dátummal a Wayback Machine-ben 316. oldal
További információk[szerkesztés]
- Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlöny Heti Értesítője, 1910
- Schimanek Emil: Cserháti Jenő (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1911)
- Balla Pál: Cserháti Jenő emlékezete (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1911)
- Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Budapest, Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Győri Életrajzi Lexikon. Szerkesztette: Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Győr Városi Könyvtár, 1999.
- Magyar nagylexikon VI. (Csen–Ec). Főszerk. Berényi Gábor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. ISBN 963-85773-2-0
- Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerkesztő: Nagy Ferenc, Nagy Dénes. Budapest, MVSZ-MTA-BME-MTESZ-Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1986.
- Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 1024. o. ISBN 963-85433-5-3
- Révai új lexikona V. (Cza–D). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-216-7
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8