Csehély Aladár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csehély Aladár
Született1895. október 4.[1]
Székelyudvarhely
Elhunyt1964. november 7. (69 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • gyorsíró
  • gimnáziumi tanár
SírhelyeFarkasréti temető (608-473. templomi fülke)
SablonWikidataSegítség

Csehély Aladár (Székelyudvarhely, 1895. október 4.Budapest, 1964. november 7.[2]) nyugalmazott gimnáziumi tanár, a Magyar Gyorsírók Országos Szövetségének alapító tagja, újjászervezésétől alelnöke, a volt Irodai Gyorsírókat és Gépírókat Vizsgáló Országos Bizottság elnöke, az Országos Gyorsíró- és Gépíró-Versenybizottság volt alelnöke.[3]

Életpályája[szerkesztés]

A budapesti egyetemen szerzett magyar–német szakos középiskolai tanári diplomát. 1919-től, Budapesten gimnáziumi tanár volt. Fontos szerepe volt a Magyar Gyorsírók Országos Szövetségének 1925-ben történt megalakításában. 1927-től az Irodai Gyorsírókat és Gépírókat Vizsgáló Országos Bizottság tagja, később titkára, majd elnöke volt a bizottság 1950-ben történt megszüntetéséig. 1930–1944 között felelős szerkesztője volt a Gyorsírástudomány című szaklapnak.

Az egységes m. gyorsírás jeles szakembere, számos elméleti tanulmány, ismertetés és segédkönyv szerzője. A beszédgyorsírás fejlődésének évtizedekre irányt szabott Radnai Bélával együtt összeállított Nagy rövidítésgyűjtemény (Budapest, 1935) című munkája.

Családja[szerkesztés]

Szülei: Csehély Adolf (1854–1904)[4] állami főreáliskolai tanár[5] és Becsek Eszter voltak.[6] 1937-ben, Budapesten házasságot kötött Kakujay Olgával.[6] Fia, Dr. Csehély Endre volt.[2]

Temetése a Farkasréti temetőben történt (608-473. templomi fülke).[2][7]

Művei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]