Csehély Aladár
| Csehély Aladár | |
| Született | 1895. október 4.[1] Székelyudvarhely |
| Elhunyt | 1964. november 7. (69 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (608-473. templomi fülke) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Csehély Aladár (Székelyudvarhely, 1895. október 4. – Budapest, 1964. november 7.[2]) nyugalmazott gimnáziumi tanár, a Magyar Gyorsírók Országos Szövetségének alapító tagja, újjászervezésétől alelnöke, a volt Irodai Gyorsírókat és Gépírókat Vizsgáló Országos Bizottság elnöke, az Országos Gyorsíró- és Gépíró-Versenybizottság volt alelnöke.[3]
Életpályája[szerkesztés]
A budapesti egyetemen szerzett magyar–német szakos középiskolai tanári diplomát. 1919-től, Budapesten gimnáziumi tanár volt. Fontos szerepe volt a Magyar Gyorsírók Országos Szövetségének 1925-ben történt megalakításában. 1927-től az Irodai Gyorsírókat és Gépírókat Vizsgáló Országos Bizottság tagja, később titkára, majd elnöke volt a bizottság 1950-ben történt megszüntetéséig. 1930–1944 között felelős szerkesztője volt a Gyorsírástudomány című szaklapnak.
Az egységes m. gyorsírás jeles szakembere, számos elméleti tanulmány, ismertetés és segédkönyv szerzője. A beszédgyorsírás fejlődésének évtizedekre irányt szabott Radnai Bélával együtt összeállított Nagy rövidítésgyűjtemény (Budapest, 1935) című munkája.
Családja[szerkesztés]
Szülei: Csehély Adolf (1854–1904)[4] állami főreáliskolai tanár[5] és Becsek Eszter voltak.[6] 1937-ben, Budapesten házasságot kötött Kakujay Olgával.[6] Fia, Dr. Csehély Endre volt.[2]
Temetése a Farkasréti temetőben történt (608-473. templomi fülke).[2][7]
Művei[szerkesztés]
- Nagy rövidítésgyűjtemény (Radnai Bélával, Budapest, 1935)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC02469/02693.htm, Csehély Aladár, 2017. október 9.
- ↑ a b c Gyászjelentése
- ↑ Gyászjelentése2
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- ↑ Édesapja gyászjelentése
- ↑ a b Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 1186/1964. folyószám alatt.
- ↑ Budapesti Negyed 40-41-42. (2003/2-2003/4)
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Révai új lexikona V. (Cza–D). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-216-7
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8