Csíkcsekefalva borvízforrásai és népi fürdői

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Csíkcsekefalva keleti részén törnek fel a település borvízforrásai.

Története[szerkesztés]

A Csíkszentmártonnal összenőtt Csekefalva keleti határában több borvízforrás tör fel. A források közül a legismertebb a Csekefalvi borvíz, ivóvíznek ezt használják leginkább a helyiek. Vitos Mózes így ír a forrásról a Csíkmegyei füzetekben: „...természetes állapotában, mint ivóvíz igen jó, iható, de borral használva, gyenge.” A Csekefalvi-patak jobb partján található Rosszborvíz nem fogyasztható, a forrás nincs befoglalva, területe elmocsarosodott. A Tókertben feltörő, magas sótartalmú Gothárd borvizet vegyi összetétele miatt – nátrium-hidrogén-karbonát-klorid típusú ásványvíz – palacsintasütésre használják a helyi asszonyok, a forrást még Palacsintasütőnek nevezik. Ettől a forrástól délre található az Orsovály borvízforrás. Csíkcsekefalván két népi fürdő is működött régen. A Kömény-feredejét a Kömény család építtette az 1900-az évek elején. A település keleti felében, az erdős részen kialakított deszkamedencés fürdőnek ma már nyoma sincs. A másik fürdőről Vitos Mózes tesz említést a Csíkmegyi füzetekben. A Vén csere alatt feltörő véncserealji borvíz és a tőle száz lépésre kialakított véncserealji fürdő ma már nem létezik.

Jellegetessége[szerkesztés]

A Csekefalvi borvízek kalcium-magnézium-hidrogén-karbonát és nátrium-hidrogén-karbonát-klorid típusú ásványvizek.

Gyógyhatása[szerkesztés]

Csekefalva borvizeit napjainkban ivókúrában, régen ivókúrában és fürdőkúrában használták a helyiek és a környéken élők.

Források[szerkesztés]

  • Csíkmegye ásványos forrásai és fürdői. IN: Vitos Mózes: Csíkmegyei füzetek I. Csíkszereda, 2002. 269-343.
  • Székelyföld borvizei. Csíkszereda. Polgár-Társ Alapítvány - Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület, 2009
  • Jánosi Csaba – Berszán József – Péter Éva: Székelyföldi fürdői. Csíkszereda, Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület, 2013.