Chromista

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Chromista
Hólyagmoszat (Fucus vesiculosus)
Hólyagmoszat (Fucus vesiculosus)
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Chromalveolata
Csoport: Chromista
Ez az élőlénycsoport a tudomány mai állása szerint nem rendszertani kategória.
Törzsek
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Chromista témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Chromista témájú kategóriát.

A Chromista (egyes magyar fordításokban: színesmoszatok) a moszatok polifiletikus csoportja.[1][2][3] A csoportot korábban a protiszták (Protista) országába helyezték. Ezután egy ideig a Chromalveolata ország egy alországának tekintették az Alveolata alország mellett. A Chromalveolata ország alországaként nem, de gyűjtőnévként még használatos az elnevezés. Emellett az Alveolata monofiletikus, de nem alországként, hanem főtörzsként tartják számon.

A Chromista nevet a taxonra 1981-ben hozta létre Thomas Cavalier-Smith a sárgásmoszatok, a Haptophyta és a Cryptophyta megkülönböztetésére.[4] Szerinte az ország eredetileg egyszerű fotoszintetikus algákból állt, de később számos heterotróf élőlényt is behelyezett. 2018-ban az ország közel akkora volt, mint a növények és az állatok országa, és 8 törzsből állt. Fontos tagjai voltak a burgonyabarnulást okozó parazita, a páncélos ostorosok, a Paramecium, a Toxoplasma és a Plasmodium.[5]

Leírás[szerkesztés]

A Chromista csoportba másodlagos endoszimbiózis során kialakult élőlényeket sorolunk. A másodlagos endoszimbiózis akkor alakult ki, mikor az eredeti heterotróf egysejtű vörösmoszatot kebelezett be, és azt nem megemésztette, hanem endoszimbiózisba, pontosabban endocitobiózisba került vele: a sejt ellátta tápanyagokkal és védelmezte, a vörösalgasejt pedig táplálékot készített cserébe a fotoszintetizációs képessége révén; az élőlény autotróffá alakult. Ezt citológiai vizsgálatok is igazolják: a Chromista csoportba tartozó moszatok színtestjeit burkoló membránok számából következtettek erre. A barnamoszatsejteket tanulmányozva rájöttek, hogy a kloroplasztiszokat 4 réteg membrán határolja: az első kettő még az eredeti cianobaktériumé (melyet a vörösalgaős kebelezett be), a harmadik a vörösmoszaté, a negyedik a barnamoszaté, mely a bekebelezéskor körbeburkolta a sejtet. Az autotróf szervezet aztán asszimilációs képességét vesztve újra heterotróffá alakulhat. Ilyen például az Oomycetes.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. (1994. november 1.) „Chimeric conundra: are nucleomorphs and chromists monophyletic or polyphyletic?”. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 91 (24), 11368–11372. o. DOI:10.1073/pnas.91.24.11368. PMID 7972066.  
  2. (2020) „The New Tree of Eukaryotes”. Trends in Ecology & Evolution 35 (1), 43–55. o, Kiadó: Elsevier. DOI:10.1016/j.tree.2019.08.008. ISSN 0169-5347. PMID 31606140.  
  3. (2021. március 25.) „A molecular timescale for eukaryote evolution with implications for the origin of red algal-derived plastids”. Nature Communications 12 (1), 1879. o. DOI:10.1038/s41467-021-22044-z. ISSN 2041-1723. PMID 33767194.  
  4. Cavalier-Smith, Thomas (1981). „Eukaryote kingdoms: seven or nine?”. Bio Systems 14 (3–4), 461–481. o. DOI:10.1016/0303-2647(81)90050-2. PMID 7337818.  
  5. Cavalier-Smith, Thomas (2018. május 17.). „Kingdom Chromista and its eight phyla: a new synthesis emphasising periplastid protein targeting, cytoskeletal and periplastid evolution, and ancient divergences”. Protoplasma 255 (1), 297–357. o. DOI:10.1007/s00709-017-1147-3. PMID 28875267.