Christian Thomasius

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Christian Thomasius
Johann Christian Heinrich Sporleder festménye
Johann Christian Heinrich Sporleder festménye
Született1655. január 1.[1][2][3][4][5]
Lipcse[6]
Elhunyt1728. szeptember 23. (73 évesen)[1][3][4][7][8]
Halle[9]
ÁllampolgárságaSzász Választófejedelemség
SzüleiJakob Thomasius
Foglalkozása
Iskolái
SírhelyeStadtgottesacker
A Wikimédia Commons tartalmaz Christian Thomasius témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Christian Thomasius (Lipcse, 1655. január 1.Halle an der Saale, 1728. augusztus 23.) német jogtudós és filozófus.

Életútja[szerkesztés]

1684-ben jogtanár volt Lipcsében, 1688-tól az első, aki előadásait német nyelven tartotta meg. Szabad gondolkodása miatt üldözték a teológusok és elfogatását csak 1690-ben Halléba történt megszökése által kerülte ki, ahol a lovagakadémián, 1694-től pedig az újonnan alapított egyetemen mint tanár és rektor működött. Thomasius a tudományban új módszerrel lépett fel, amennyiben azt az élettel összeegyeztetni igyekezett. A természetjogot elválasztotta a moráltól és az előbbit a szabadság és a jogi kényszer elveire vezette vissza. A boszorkányperek és a tortúra ellen erősen kikelt.

Jelentősebb művei[szerkesztés]

  • Vernünftige und christliche aber nicht scheinhelilige Gedanken stb. (Halle, 1723-25, 3 rész)
  • Geschichte der Weisheit und Thorheit (3 köt. uo. 1693)
  • Kurze Lehrsätze von dem Laster der Zauberei mit dem Hexenprocess (uo. 1704)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Brockhaus (német nyelven)
  5. Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia
  6. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  7. Internet Philosophy Ontology project (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  8. Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
  9. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)

Források[szerkesztés]