Catalogus Ninivensis

A Catalogus Ninivensis egy jegyzék, mely több, 1235-ben (egyes források szerint 1234-ben) létező premontrei rendházat sorol fel a mai Magyarország és Erdély területén.

Keletkezése és leírása

A ninivei premontrei kolostort a 11. században alapították a kelet-flandriai Ninove (korábbi nevein Ninive vagy Neonifus) városa mellett. Egyik szerzetese, hamborni Fredericus 1236 és 1241 között a rend megbízásából bejárta a magyarországi rendtartomány (Circaria Hungariae) területét és listát készített az általa meglátogatott premontrei kolostorokról. A könyv két kötetes, és huszonkét (húsz férfi és két női) rendházat sorol fel.

A könyv középkori latin nyelven íródott; eredetije elveszett, jelenleg egy 15. századi másolatát őrzik a rendház irattárában. 1949-ben Norbert Backmund windbergi premontrei szerzetes dolgozta fel.

Jelentősége

A Catalogus Ninivensis többek között tartalmazza Brassó első említését: „In Hungaria assignata est paternitas Dyocesis Cumanie: Corona”, vagyis ekkor létezett egy Corona-i (brassói) apácakolostor a kun püspökség területén. Binder Pál szerint a Fekete templom melletti, 1559-ben elhagyott Szent Katalin kolostorról van szó.

Ezenkívül tartalmazza Érábrány, Ócsa, és az azonosítatlan, a tatárjáráskor elpusztult zichi prépostság első említését is. Nagyszebent is megemlíti, Villa Hermani néven.

Források

• Backmund, Norbert. Monasticon Praemonstratense (latin nyelven). Berlin: De Gruyter (1983). ISBN 9783110089172 
• Horváth Gábor: Eltűntnek hitt egykori premontrei prépostság az erdélyi Mezőségen. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, XIV. évf. 1–4. sz. (2002) 5–19. o. ISSN 0865-5227
• Pitiș, Ana. „Certificatul de naștere al Brașovului”, Monitorul Expres, 2010. január 14. (Hozzáférés: 2017. január 24.)