Budapesti iskola (filmkészítés)

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ennek a szócikknek hiányzik vagy nagyon rövid, illetve nem elég érthető a bevezetője.
Kérjük, segíts olyan bevezetőt írni, ami jól összefoglalja a cikk tartalmát, vagy jelezd észrevételeidet a cikk vitalapján.

A Budapesti Iskola az 1970-es évek Magyarországán kialakult filmkészítési iskola, mely a dokumentum-, illetve játékfilmkészítés módszereinek sajátos ötvözésével kísérletezett. A mozgalom az 1959 óta működő Balázs Béla Stúdióban indult, ahol állami pénzből, de bemutatási kötelezettség nélkül alkothatott néhány évig minden frissen végzett főiskolás. A Budapesti Iskola jellegzetes dokumentuma volt a "Szociológiai filmcsoportot!" című, 1969-es kiáltvány, amely a valósághoz szorosabban tapadó filmezési gyakorlatot kívánt meghonosítani a magyar dokumentumfilm-gyártásban. A kiáltvány szerzői, többek között Grunwalsky Ferenc, Magyar Dezső, Bódy Gábor filmrendezők, Dobai Péter és Ajtony Árpád írók így fogalmaztak: "Célunk a szociológiai gondolkodás bevitele a dokumentumfilmezés látásmódjába".

Története[szerkesztés]

Mind a szociológiai, mind pedig a történetek minél hitelesebb ábrázolásának igénye megfelelt és egybevágott a kor rendezőinek szellemi törekvésével, így több alkotó ezt úgy juttatta kifejezésre, hogy játékfilmjeiben is elkezdett dokumentarista elemeket és technikákat alkalmazni. Ezt a fajta, fikciót dokumentumelemekkel ötvöző műfaji irányzatot végül francia és olasz filmkritikusok nevezték el Budapesti Iskolának.

Jellemzői[szerkesztés]

Az irányzat alkotói többnyire amatőr szereplőket kértek fel filmjeikhez, akik nem egy esetben saját sorsukat is eljátszották a kamerák előtt. A forgatás előtt hozzá kellett szoktatni az amatőr szereplőket a kamera jelenlétéhez, ahol a rendezők kötetlen beszélgetéssekkel ismertették velük az adott szituációt. A legtöbb ilyen típusú alkotásban a párbeszédek sem voltak előre rögzítve, inkább csak a jelenet irányát és célját határozták meg. A játékban így sok volt az esetlegesség, az improvizáció, az operatőri munkát pedig leginkább a kézi kamera használata jellemezte.

A Budapesti Iskola alkotóinak dokumentarista filmjei legtöbb esetben valamilyen feszítő társadalmi problémát jártak körül, ami a hiteles ábrázolásoknak köszönhetően sajátos kulturális és társadalmi kordokumentuma, mintegy mementója maradt ennek a korszaknak.

Alkotások[szerkesztés]

A Budapesti Iskola irányzatát az 1973 és 1981 közötti időszakra datálja a filmtörténelem, de mind előtte, mind pedig utána voltak olyan filmalkotások, melyeket tematikájukban ide lehet sorolni. A teljesség igénye nélkül, kronológiai sorrendben az alábbi filmek reprezentálják leginkább ezt az irányzatot:

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Budapesti_iskola_(filmkészítés)&oldid=26645773”