Bresnitz Markus

	Bresnitz Markus
Született	1779
Elhunyt	1831 vagy 1832
Foglalkozása	tanár
	Sablon • Wikidata • Segítség

Bresnitz Markus (1779^[1] – Brodi, 1831 vagy 1832) tanár, héber és német nyelven író, költő, fordító.

Élete[szerkesztés]

1804-ben kötött házasságot Rebeka Eislerrel.^[1]

1807-1813 Kolínban, a német-zsidó iskolában („Trivialschule”),^[2] majd 1813-tól az óbudai izraelita iskolában volt tanító. A II. József rendeletére alapított iskola egyben volt német normaiskola és héber iskola is pozsonyi központtal,^[3] az iskolát Bresnitz tanítóskodásának kezdete táján két tanára is elhagyta a frissen alapított pesti zsidó iskola kedvéért. Az 1816-os tavaszi nyilvános vizsgájának meghívója, amit Bresnitz Márk mint a második osztály tanítója írt alá, három osztályt említ a normaiskolákban szokásos tárgyakkal: olvasás, írás, számtan, szépírás, levélírás, német nyelvtan, könyvvitel, erkölcstan és bibliai történet.^[4]

Az 1824 és 1832 közötti osztrák állami nyilvántartások^[5]^[6]^[7]^[8]^[9] már a főként zsidók lakta galiciai szabad kereskedelmi határvárosban, Brodiban tartják számon, ahol a keresztények által is látogatott^[6] háromosztályos német-zsidó reáliskolában^[10] erkölcstant, német nyelvet, fogalmazást és szépírást tanított heti 22 órában. A tanárok képzettségére igényes Löbenstein „nemes professzornak” titulálta, és elismerően írt szaktudásáról.^[11]

Az iskola igazgatója és két tanára, köztük Bresnitz, annak a kolerajárványnak idején haltak meg, amelyik Brodi lakosságának mintegy 20%-át megbetegítette.^[12]^[13]^[9]

Nyomtatásban megjelent héber és német nyelvű munkái a kutatók számára értékes nyelvi és kordokumentumok:

Richtmann a régi Magyarország zsidóságáról 1913-ban megjelent könyvében ismételten említi Bresnitz munkáit, bár költészetét csak próbálkozásnak minősíti: „Bresnitz a tíz parancsolatban rejlő általános eszméket dolgozza fel.”^[14]

Venetianer az ő egyik írásával is illusztrálja 1922-ben azokat a nyomtatásban megjelent hazafias beszédeket, melyek egymagukban egész korrajzot tartalmaznak.^[15]

Király a kelet-közép-európai helyesírások és irodalmi nyelvek alakulásának egyes okait Bresnitztől vett idézetekkel is alátámasztja 2003-ban megjelent könyvében.^[16]

Vaderna 2015-ben megjelent cikkében Bresnitzcel példázza azt a jelenséget, hogy az érseki beiktatás alkalmából nem csak katolikusok tartottak üdvözlő beszédeket, és hogy köztük a zsidó felekezetűek a beszéd nyelvéül következetesen a németet választották.^[17]

Munkái[szerkesztés]

Freudenruf zur Sieges- und Friedenskunft Sr. k. k. apost. Majestät Franz des Ersten in seiner Haupt- und Residenzstadt Wien am 17. Juni 1814. Ofen. (Német és héber szöveggel; Münz Mózes óbudai rabbi művének fordítása héberből)^[18]
Freudenruf zur Feyer der Zurückkunft Sr. k. k. ap. Majestät Franz des Ersten in Seiner Haupt- und Residenzstadt Wien am 17. Juny 1814, , welcher in Anordnung der Altofuer isr. Gemeinde-Vorsteher abgesungen wurde. Ofen. Gedr. m. kön. ung. Univ.-Schriften. 8 S. deutscher u. 24 S. hebräischer Text. 8.^[19]
Anrede nebst Weih-Gedicht an… Erzherzog Joseph Anton und dessen Gemahlin Hermine. Ofen, 1815. (Münz Mózes után héber nyelvből fordítva)^[18]
Die zehn Gebothe, ein moralisches Lehrgedicht. Ofen, 1817. Gedr. m. kön. ung. Universitätsschriften. 48. S. 12.^[18]
Zur hochfestlichen Ankunft des ... Herrn Fürsten Alexander v. Rudna u. Divék-Ujfalu bei Hochdesselben Einzug in Ungarns uralte Primatial-Residenzstadt Gran, dargebracht von den Bekennern der Mosaischen Religion zu Gran. Ofen, 1820.^[18]

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Kolín Familienbuch
↑ Židů v Kolně
↑ Bányai 2005 78-82. oldal
↑ Barna 1896 XXVII.
↑ Schematizmus 1824
↑ ^a ^b Schematizmus 1827
↑ Schematizmus 1830 382. oldal
↑ Schematizmus 1831
↑ ^a ^b Schematismo 1832
↑ Stoeger 1833
↑ Löbenstein 1845 50. oldal
↑ Drasche 1860
↑ Löbenstein 1845 50. oldal
↑ Richtmann 1913 27. oldal
↑ Venetianer 1922
↑ Király 2003
↑ Vaderna 2015
↑ ^a ^b ^c ^d Szinnyei
↑ Goedeks Grundriss BandVII

Források[szerkesztés]

↑ Kolín Familienbuch: [photos.geni.com/p13/62/80/d7/78/5344483d87f4883e/hbf81_kolin_familiantenbuch_abraham_eisner_f29_large.jpg Kolín Familiantenbuch Abracham Eisner]
↑ Židů v Kolně: Dějiny Židů v Kolně. Geschichte der Juden in Kolin.
↑ Bányai 2005: Bányai Viktória, Zsidó oktatásügy Magyarországon, 1780-1850. Budapest: Gondolat, 2005
↑ Barna 1896: Barna Jónás--Csukási Fülöp (szerk.): A magyar-zsidó felekezet elemi és polgári iskoláinak monográfiája. I-II. Budapest, 1896, Corvina
↑ Stoeger 1833: Michael Stoeger: Darstellung der gesetzlichen Verfassung der galizischen Judenschaft. 1833
↑ Szinnyei: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
↑ Schematismus 1824: SHof- und Staats-Schematismus des Österreichischen Kaiserthumes. Für das Jahr 1924.
↑ Schematismus 1827: Hof- und Staats-Schematismus des österreichischen Kaiserthums 1827.„Marcus Bresnitz, lehret die Moral, deutsche Sprachlehr Aufsatzlehre und das Schönschreiben.”
↑ Schematismus 1830: Schematismus des Königreches Galizien und Lodomerien

Für das Jahr 1830. Lemberg

↑ Schematismus 1831: Schematismus des Königreiches Galizien und Lodomerien. Für das Jahr 1931.
↑ Schematismo 1832: Hof- und Staats-Schematismus I. Teil Johann Baptist Schönwetter, Wien, 1832
↑ Goedeks Grundriss BandVII: Grundriss zur Geschichte der deutschen Dichtung. Phantstische Dichtung. Abteilung II. Aus den Quellen von Karl Goedeke. Akademie Verlag. 2011
↑ Király 2003: Király Péter: A kelet-közép-európai helyesírások és irodalmi nyelvek alakulása: a Budai Egyetemi Nyomda kiadványainak tanulságai, 1777-1848. Nyíregyházi Főiskola, 2003. 557. és 559. oldal
↑ Richtmann 1913: Richtmann Mózes: A Régi Magyarország zsidósága: 1711-1825. Kohn Mór Könyvnyomdában Vacz, 1913
↑ Venetianer 1922: Venetianer Lajos: A magyar zsidóság története a honfoglalástól a világháború kitöréséig különös tekintettel gazdasági és művelődési fejlődésére, 1922. 119. oldal
↑ Vaderna 2015: Vaderna, Gábor (2015) Rudnay Sándor érseki beiktatásának irodalmi reprezentációja. Egyháztörténeti Szemle, 16 (3). pp. 25-51.
↑ Löbenstein 1845: Philip J. Löbenstein: Galizisch-jüdische Zustände. Leipzig. Reclam, 1845
↑ Drasche 1860: Anton Drasche: Die epidemische Cholera: Eine monographische Arbeit, 1860

[Kolín_Familienbuch_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1] Kolín Familienbuch

[Židů_v_Kolně_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--2] Židů v Kolně

[3] Bányai 2005 78-82. oldal

[4] Barna 1896 XXVII.

[Schematizmus_1824_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--5] Schematizmus 1824

[Schematizmus_1827_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--6] Schematizmus 1827

[7] Schematizmus 1830 382. oldal

[Schematizmus_1831_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--8] Schematizmus 1831

[Schematismo_1832_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--9] Schematismo 1832

[Stoeger_1833_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--10] Stoeger 1833

[11] Löbenstein 1845 50. oldal

[Drasche_1860_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--12] Drasche 1860

[13] Löbenstein 1845 50. oldal

[14] Richtmann 1913 27. oldal

[Venetianer_1922_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--15] Venetianer 1922

[Király_2003_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--16] Király 2003

[Vaderna_2015_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--17] Vaderna 2015

[Szinnyei_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--18] Szinnyei

[Goedeks_Grundriss_BandVII_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--19] Goedeks Grundriss BandVII

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

[17]

[18]

[19]