Bohuslav Tablic
| Bohuslav Tablic | |
 | |
| Született | 1769. szeptember 6. Csehberek |
| Elhunyt | 1832. január 23. (62 évesen) Egyházmarót |
| Nemzetisége | szlovák |
| Foglalkozása | költő, lelkész |
| Iskolái | Jénai Egyetem (–1788) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bohuslav Tablic témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bohuslav Tablic (Csehberek, 1769. szeptember 6. – Egyházmarót, 1832. január 23.) szlovák költő, evangélikus lelkész.
Életpályája[szerkesztés]
Tablic Márton tanító és Makoviny Mária fia volt. Miután Dobsinán és Pozsonyban tanulmányait befejezte, 1790 nyarán a jenai egyetemre iratkozott be; itten három év alatt az angol és francia nyelvet is elsajátította. Innét 1793-ban hazatérve lelkész volt Felsőrakoncán két évig, Assakürtön hét, Szakolcán három, Egyházasmaróton huszonhat évig, s néhány évig a honti egyházmegye esperesi tisztét is viselte. Kiváló érdemeket szerzett a hazai szlovák irodalom művelésével; őt tartották kora legjobb szlovák költőjének és prózaírójának.
Főbb művei[szerkesztés]
Munkáinak szlovák címét Petrik Bibliographiájában pontosan adja; ezek közül magyar fordításban:
- Kövy Sándor, A magyar törvény summája. Vácz, 1801 (Ism. N. Annalen der Literatur 1809. I. 195. l.)
- Az emberi munkásság. Uo. 1802 (Spalding után ford. Ism. Uo. 96. sz.)
- Az Istennek legbölcsebb és boldogító útjai. (Kibúcsúzó beszéd Assakürthről). Szakolcza, 1802
- Halotti beszéd Skulteti Ádám felett. Uo. 1803
- Esketési beszéd Wengericzky András és Poloreczky Johanna egybekelésekor. Uo. 1803
- Halotti beszéd Mayer Pálné Brodszky Erzsébet felett. Uo. 1803
- Az ágostai hitvallás. Latinból ford. Vácz, 1808
- Költeményei. Uo. 1807–1812. Négy kötet
- Alkalmi prédikácziók. Uo. 1821
Kiadta újra Pilarik Istvánnak a török rabságról írott művét (Szakolcza, 1804.).
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
