Bethlen-kastély (Keresd)
| Bethlen-kastély | |
 | |
| Ország |  Románia |
| Település | Keresd |
| Épült | 15. század |
| Stílus | reneszánsz |
| Család | Bethlen család |
| Látogatható | igen |
| LMI-kód | MS-II-a-A-15639 |
| Elhelyezkedése | |
 Bethlen-kastély
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 46° 08′ 36″, k. h. 24° 41′ 33″Koordináták: é. sz. 46° 08′ 36″, k. h. 24° 41′ 33″ | |
| Bethlen-kastély weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bethlen-kastély témájú médiaállományokat. | |
A keresdi Bethlen-kastély műemlék épület Romániában, Maros megyében. A romániai műemlékek jegyzékében az MS-II-a-A-15639 sorszámon szerepel.
Fekvése[szerkesztés]
Segesvártól délnyugatra 12 km-re, a Dános-patak partján, dombok között áll elrejtve. A helybeliek meglelhetetlen kastélynak nevezik.
Története[szerkesztés]
A reneszánsz stílusban épült várkastély alapjait még a 15. század közepén rakta le Miklós fia Márk. Az épület négyszögű udvar köré épült, lőrésekkel ellátott háromemeletes kerek tornyát domborművű őrző alakok díszítették. Az emeleti bejáratához balusztrádos lépcső vezetett a régebbi erődítési gyakorlatnak megfelelően.
Árkádos szárnyát, mely egyben a kastély legszebb része volt, Bethlen György és felesége, Nagykárolyi Klára kezdte építtetni. 1559-ben bővítették, régi részeit átalakították. Saroktornyának egyik rozettás ablakán feltüntetett monogram szerint: (M. B. 1598), fiuk Bethlen Mihály is részt vett az építtetésben.
1675-ben Bethlen Elek emelte erődítéseit és a bástyákat. Ő írta meg a Bethlen család első történetét; a kiadás végett a várkastélyban nyomdát állítottak fel. Itt írta meg Bethlen Farkas is Erdély történetét.
Végig a Bethlen család birtoka volt, a 20. század elején még lakták, majd a két világháború között elhagyták. 1948. március 3-án államosították, és a dánosi néptanács birtokába került. A kastély berendezését széthordták, az épület állaga leromlott. A műemlékvédelmi hatóság kétszer is nekikezdett a restaurálásnak, de mindkét esetben abbahagyták, és a kibontott ablak- és ajtókereteket, csempekályhákat, címereket, feliratos kőtáblákat, építőanyagokat és előkészített kőfaragványokat széthordták.
2007-ben a Bethlen család erdélyi ága visszakapta a kastélyt. 2008-ban ideiglenes múzeumot rendeztek be, kitisztították a kutat, kijavították a tetőt, bevezették az áramot és bekerítették a parkot. 2012-ben részleges régészeti feltárás kezdődött a Maros Megyei Múzeum közreműködésével. 2013-ban elkezdődött a kőtár és a kiállítóterem berendezése és a kastély kertjében egy látogatói útvonal kialakítása. 2014-ben a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vette bérbe a kastélyt.[1]
Leírása[szerkesztés]
A kastélynak különösen szépek díszesen faragott ablakkeretei és íves ballusztrádos tornácfeljárója is, mely némileg hasonlít a sárospataki Perényi-loggiára.
A várkastély jellegét külső megjelenésében és belső részleteiben nagyrészt reneszánsz elemek határozták meg, de fellelhetők régebbről megmaradt középkori részletei is, főként az egykori gótikus várkápolnában.
Bástyái közül csak kettő áll.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok. 2. kiadás. [Budapest]: Panoráma. 1990. 311–314. o. ISBN 963-243-388-2
- Lista monumentelor istorice: Județul Mureș. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
- Magyarország művészeti emlékei (1939)
- Criș - Bethlen. monumenteuitate.org (Hozzáférés: 2015. december 19.)
.svg){kind=small}