Berky Lili

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Berky Lili
1913-ban
1913-ban
SzületettBerky Amália Terézia Kornélia
1886. március 15.[1][2]
Győr[3]
Elhunyt1958. február 5. (71 évesen)[1][2]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaGózon Gyula (1917–1958)[4]
SzüleiBerky Ferenc
Foglalkozásaszínész
Halál okabetegség
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
Színészi pályafutása
Aktív évek1894 – 1955
Tevékenységszínész
Díjai
Érdemes művész (1955)

A Wikimédia Commons tartalmaz Berky Lili témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Berky Lili, Berky Amália Terézia Kornélia (Győr, 1886. március 15.[5]Budapest, 1958. február 5.) magyar színésznő, érdemes művész. Gózon Gyula Kossuth-díjas színész felesége.

Babay József: Csodatükör. Fekete Király: Rajnai Gábor, Mikan néni: Berky Lili, Katalin: Somogyi Erzsi, Fehér király: Gózon Gyula, Fehér Bolond: Makláry Zoltán

Életpályája[szerkesztés]

Színészcsaládban született, Berky (Bauer) Ferenc színházigazgató és aszódi Tóth Amália leányaként. Már 8 évesen színpadon játszott. 1903-ban végzett az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémián. 1905–06-ban a Király Színházban, majd 1911-ig Kolozsváron játszott. Azután 1913-ig a Népopera, 1915 és 1919 között pedig a kolozsvári Színház tagja volt. 1917-ben férjhez ment Gózon Gyulához, akivel 1919-ben nyitották meg a Muskátli Kabarét. 1920-ban az Apolló Színházban, 1921-ben a Renaissance Színházban, 1922-ben a Művész Színpadon, 1923-ban a Belvárosi Színházban, 1924 és 1926 között a Király Színházban, a Belvárosi Színházban, a Blaha Lujza Színházban és a Magyar Színházban játszott. 1929-ben szerződött az Új Színházhoz, de játszott a Belvárosi Színházban, a Vígszínházban, a Városi Színházban és a Király Színházban is. 1932–33-ban a Művész Színház, 1934-ben az Andrássy úti Színház, 1934 és 1935 között a Vígszínház, 1935-től 1949-ig pedig a Nemzeti Színház tagja volt. 1943 és 1947 között játszott a Fővárosi Operettszínházban, az Erzsébetvárosi Színházban és a Magyar Színházban is. 1949-től 1955-ig az Ifjúsági Színház tagja volt, 1955-től haláláig a József Attila Színházban és a Magyar Néphadsereg Színházában (ma: Vígszínház) játszott. Utolsó szerepe Molnár Ferenc: A hattyú című darabjában a Főhercegnő megformálása volt. Első filmszerepe az 1913-ban készült Sárga csikó című némafilmben, utolsó pedig az 1955-ben készült Az élet hídja című filmben volt.

Színpadi szerepei[szerkesztés]

Filmjei[szerkesztés]

Babay József: Csodatükör. Mikan néni: Berky Lili, Katalin: Somogyi Erzsi (1937)
Berky Lili sírja Budapesten. Kerepesi temető 34/2-1-36
Emléktábla volt lakóházuk falán, Rákosligeten

Némafilmek[szerkesztés]

  • Sárga csikó (1913)
  • A tolonc (1914)
  • Böském (1914)
  • A kölcsönkért csecsemők (1914)
  • A kormányzó (1915)
  • Havasi Magdolna (1915)
  • Leányfurfang (1915)
  • Éjjeli találkozás (A betyár kendője) (1915)
  • Tetemrehívás (1915)
  • Petőfi dalciklus (1916)
  • Mágnás Miska (1916)
  • A kétszívű férfi (1916)
  • A szobalány (1916)
  • Mesék az írógépről (1916)
  • A gyónás szentsége (1916)
  • Méltóságos rabasszony (1916)
  • Ártatlan vagyok (1916)
  • A dolovai nábob leánya (1916)
  • Fehér éjszakák (Fedora) (1916)
  • Vergődő szívek (1916)
  • Csaplárné a betyárt szerette (1917)
  • Ciklámen (1917)
  • Falusi Madonna (1917)
  • Az utolsó éjszaka (1917)
  • A megbélyegzett (1917)
  • A vasgyáros (Claire) (1917)
  • A tanítónő (1917)
  • Nehéz szerep (1917)
  • A vadorzó (1918)
  • Az aranyember (1918)
  • A csodagyerek (1920)
  • Csárdáskirálynő (1927) német–magyar

Játékfilmek[szerkesztés]

Magyar Rádió[szerkesztés]

Diszkográfia[szerkesztés]

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. július 15.)
  2. a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Freebase-adatdump. Google
  4. http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/f-j/gozonfilm.htm Archiválva 2012. március 28-i dátummal a Wayback Machine-ben Színészkönyvtár
  5. Amália Berki. familysearch. (Hozzáférés: 2023. november 30.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]