Berjozovka (Krasznojarszki határterület)

	Berjozovka (Берёзовка)
; Berjozovka címere	; Berjozovka zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Krasznojarszki határterület
Járás	Berjozovkai
Irányítószám	662520, 662521
Körzethívószám	39175
	Népesség
Teljes népesség	993 fő (1939); 3174 fő (1959); 15 526 fő (1970); 17 465 fő (1979); 20 766 fő (1989); 21 346 fő (2002); 20 987 fő (2009); 20 887 fő (2010); 20 786 fő (2012); 20 774 fő (2013); 20 682 fő (2014); 20 859 fő (2015); 20 894 fő (2016); 20 995 fő (2017); 20 953 fő (2018); 20 847 fő (2019); 20 809 fő (2020); 19 059 fő (2021);
	Földrajzi adatok
Időzóna	UTC+7
	Elhelyezkedése
	Berjozovka Pozíció Oroszország térképén
	é. sz. 56° 01′ 50″, k. h. 93° 06′ 42″Koordináták: é. sz. 56° 01′ 50″, k. h. 93° 06′ 42″
	Berjozovka Pozíció a Krasznojarszki határterület térképén
	Berjozovka weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Berjozovka témájú médiaállományokat.

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Berjozovka (egyértelműsítő lap).

Berjozovka (oroszul: Берёзовка) városi jellegű település Oroszország ázsiai részén, a Krasznojarszki határterületen, a Berjozovkai járás székhelye.

Népessége: 20 887 fő (a 2010. évi népszámláláskor).^[2]

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Krasznojarszktól 22 km-re északkeletre, a Jenyiszej jobb partján helyezkedik el. A település mellett vezet a „Szibéria” nevű R255-ös főút (oroszul: ).

Története[szerkesztés]

A település 1639-ben keletkezett, amikor a Berjozovka (a Jenyiszej kis mellékfolyója) torkolatánál jenyiszejszki szerzetesek kolostort alapítottak, melyet cölöpfalazattal és bástyákkal is megerősítettek, templomát 1678-ban építették. A kolostort 1768-ban bezárták. A 18. században épített szibériai postaút a falun haladt keresztül, és 1840-ben itt létesült a kompátkelő a Jenyiszejen.

1937-től 1963-ig a falu a Szovjetszkiji járás székhelye volt, majd a járást 1963-ban megszüntették. 1983-ban hozták létre a Berjozovkai járást, és a település ismét járási székhely lett.^[3]

A Krasznojarszk vonzáskörzetében fekvő településnek az 1970-es évektől növekvő szerepe volt a nagyváros élelmiszerellátásában. Baromfitenyésztése és zöldségtermesztése, valamint feldolgozóipara jelentős.