Beck Schwarz Elza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Beck Schwarz Elza
SzületettElsa Schwarz
1887. április 26.
Bécs
Elhunyt1967 (79-80 évesen)
HázastársaBeck Zsigmond
(h. 1920–1949)
Foglalkozása
  • festőművész
  • grafikusművész
IskoláiMagyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde (1904–1905)
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (17B parcella, 25. sor, 19. sírhely)
SablonWikidataSegítség

Beck Schwarz Elza, születési nevén Elsa Schwarz (Bécs, 1887. április 26.[1] – 1952?[2] / 1967) festő, grafikus.

Életpályája[szerkesztés]

Adolf Schwarz (1855–1942) aranyműves és Ernestine Back (1860–1911) leányaként született. 1904–1905-ben a Mintarajziskolában Révész Imre tanítványa volt, Bécsben Heinrich Knirrnél folytatta tanulmányait, Münchenben Horovitz Lipót és Adalbert Seligmann voltak mesterei. 1906–1908 között és 1910-ben a nagybányai művésztelepen Iványi-Grünwald Béla, Réti István és Ferenczy Károly tanították. Először 1911-ben, a Műcsarnok kiállításán tűnt fel. Ugyanebben az évben Bécsben elnyerte a Rotschild-féle nemzetközi versenykiállításon a művészalapítványi díjat.[3] Budapesten telepedett le, de dolgozott Münchenben, Olaszországban és Dalmáciában is. Állandó kiállítója volt a Műcsarnok, a Nemzeti Szalon és az Ernst Múzeum tárlatainak. A második világháború idején részt vett az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület képzőművészeti kiállításain.

1920. január 10-én Budapesten, a Terézvárosban feleségül ment Beck Zsigmond (1878–1949) magánhivatalnokhoz.[4]

A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Születési bejegyzése a bécsi izraelita hitközség születési akv. 703/1887. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. november 6.)
  2. Elsa (Erzsebet) Beck geni.com
  3. „Magyar festőművésznő sikere Bécsben”, Pesti Hírlap, 1911. június 3. (Hozzáférés: 2022. november 6.) 
  4. Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 55/1920. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. november 6.)

Források[szerkesztés]