Balikó Zoltán
| Balikó Zoltán | |
 | |
| 1943-ban | |
| Született | 1917. augusztus 7. Kőszeg |
| Elhunyt | 2005. december 15. (88 évesen) Pécs |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar  |
| Házastársa | Korompay Ilona (1925–1990) (h. 1943–1990) |
| Gyermekei | négy gyermek: Balikó Márta (1949), Balikó Zoltán (1946), Balikó Katalin (1950), Balikó Tamás (1958) |
| Szülei | Balikó Lajos Stiegler Margit |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Balikó Zoltán témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
 | |
|---|---|
 | Nem található szabad kép.(?) |
 | Balikó Zoltán és Korompay Ilona esküvője 1943. szeptember 4-én. A menyasszony mögött áll Jány Gusztáv |
Balikó Zoltán (Kőszeg, 1917. augusztus 7. – Pécs, 2005. december 15.) magyar evangélikus lelkész, esperes.
Élete[szerkesztés]
Balikó Lajos evangélikus lelkész és Stiegler Margit fiaként született. Öten voltak testvérek. Balikó Eszter (Urbán Ernőné, Kőszeg 1912. június 29. – Sopron 1980. január 11.), Balikó Erzsébet (Ittzés Mihályné, Rohonc 1910. február 21. – Győr 2001. január 18.), Balikó János (Kőszeg 1914. – São Paulo 1977), Balikó Lajos (Kőszeg 1915. – Sztálingrád 1942), Balikó Ágnes (1931 – Miskolc, 2008), Stiegler Margit halála után Balikó Lajos feleségül vette a testvérét, Stiegler Ilonát, ebből a házasságból született Balikó Ágnes. Balikó Lajos hősi halált halt a Don-kanyarnál. Balikó János idősebb bátyja felesége Jány Erzsébet volt. Balikó Zoltán tábori lelkészként szolgált, de miután Lajos testvére meghalt, Zoltánt hazaküldték 1942 decemberében. Sógorát, Urbán Ernőt küldték ki a frontra a helyére. Ő azonban a harcokban, a visszavonulás során elesett, 4 leánya maradt árván.
A rákospalotai Könyves Kálmán Gimnáziumban tanult, a budapesti Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban 1935-ben érettségizett. A pécsi Erzsébet Tudományegyetem soproni Hittudományi Karán lelkészi oklevelet szerzett, majd Léván 1940-ben lelkésszé avatták. Rövid ideig Kovács Sándor püspök, egyháztörténész titkára volt, majd az érdi gyülekezet lelkésze (1940–1942) lett. Érdről hívták be 1942 márciusában tábori lelkészi szolgálatra, és a Magyar 2. hadsereggel a Don-kanyarhoz vezényelték. A második világháborúban így tábori lelkészként szolgált, majd Székesfehérvárott háttérszolgálatos (1942–1944), mivel megtagadta, hogy felesküdjön Szálasira. 1945-ben a kőszegi katonai alreáliskola lelkésztanárává nevezték ki.
1943. szeptember 4-én megnősült, felesége Korompay Ilona, akinek nagybátyja volt Jány Gusztáv magyar királyi honvéd tábornok, a Magyar 2. hadsereg parancsnoka, amely 1943 januárjában a Sztálingrád körzetében vívott harcok során megsemmisítő vereséget szenvedett. Jány Gusztáv volt felesége esküvői tanúja a Kelenföldi Evangélikus Templomban. Házasságukból négy gyermek született, Balikó Márta (1949–), Balikó Zoltán (1946–) tüdőgyógyász-onkológus, Balikó Katalin (1950–) és Balikó Tamás (1958–2014) színész, rendező.Hazatérése után Monoron segédlelkész, egyúttal a budapesti egyházmegye ifjúsági lelkésze és a Bibliatanács utazó titkára (1946–1949); közben Jány Gusztáv mellett volt a siralomházban (1947. szeptember 25-én, a kivégzése előtti napon).
A Diósgyőr-vasgyári gyülekezet lelkésze 1949–1959 között volt. Egy egyházi gyűlésen elhangzott felszólalása miatt kivált az egyházi szolgálatból, segédmunkásként dolgozott (ún. aljzatbetonos volt a Borsodi Építőipari Vállalatnál, 1956 tavasza–okt.), a forradalom alatt folytathatta lelkészi munkáját, esperessé nevezték ki (1956. okt.–1958), az Állami Egyházügyi Hivatal követelésére megfosztották megbízatásától (1958 vége), a pécsi evangélikus gyülekezet lelkésze (1959–1990).
1990-ben nyugdíjba vonult.„A „másképpen gondolkodó". Balikó Zoltán nem akárhol, hanem Pécsen, Káldy Zoltán utódaként 1983 pünkösdjén Ordass Lajos példájának említésével adott tanítást a „belső békességről", a „lelkiismeret csendjéről", amikor a Lélek ajándékaképpen „az ember szívéből minden bizonytalanság eltűnik". Nem lett emiatt semmi baja, a helyén maradt.[1] A rendszerváltás után a pécsi közgyűlés képviselője, a szociális és foglalkoztatási bizottság tagja (SZDSZ, 1990–1994).[2] Portréját a pécsi Városháza első emeleti tárgyalótermében helyezték el (Bükösdi Géza festménye, 2006).
A honvédelmi miniszter 1994-ben a „Honvédelemért” érdemkereszt I. osztályával tüntette ki Balikó Zoltán egykori evangélikus tábori főlelkészt.[3] Munkásságáért a Pro Civitate Díjat kapta 1995-ben.
Feleségével a Pécsi Köztemetőben nyugszik (Sír: Parcella: IKSZ, Sor: II., Sírhely: 8).[4]
Fontosabb művei[szerkesztés]
- A győzelem földjén. (Győr, 1943; 2. kiadás. 1944)
- Hősök keresztyények. (Győr, 1943)
- A lelkész hitbenjáró ember. Teológia – Hittudományi Folyóirat 12. (1978) 1978 / 4. szám.[5]
- A megrepedt nádat nem töri el. Áhitatoskönyv betegek, szenvedők részére. Írta és összeáll. Cserháti Sándorral. (Budapest, 1981; új kiad. 1996)
- Az efezusi levél gyakorlati magyarázata lelkésztársaim és bibliaolvasó testvéreim számára. (Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztálya. Budapest, 1985)[6]
- Luther: Így imádkozzál! Egyszeri útmutató az imádkozásra. Forditotta. (Győr, 1943; 2. kiadás. 1944)
- Luther: Hogyan szemléljük Krisztus szent szenvedését? Ford. Véghelyi Antallal (Budapest, 1997)
- Isten iskolájában. Balikó Zoltán, evangélikus lelkész igehirdetéseiből (Luther Rózsa Alapítvány, Pécs, 1999; 2006)
- Tisztesség, becsület, erkölcs. Beszélgetés Balikó Zoltán evangélikus lelkésszel. Agyaki Gábor (Pécsi Panoráma, 2004)
Videófelvételek[szerkesztés]
Aktuális – Beszéljük meg: Hősök vagy rászedettek? – Youtube.com, Közzététel: 1995. május 20.- 4.) Kettős tükör: lelkészek híres gyermekei. Dicsőség, békesség. Fabiny Tamás Balikó Tamással a Pécsi Nemzeti Színház igazgatójával (evangélikus) beszélget, aki édesapjára Balikó Zoltánra és édesanyjára Korompay Ilonára emlékezik. – Youtube.com, Közzététel: 1997. március
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 6 (2000) 3-4. sz. | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2022. február 25.)
- ↑ Új Dunántúli Napló, 1990. szeptember (1. évfolyam, 149-178. szám) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2022. február 24.)
- ↑ Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2022. február 25.)
- ↑ Balikó Zoltán sírja
- ↑ Teológia - Hittudományi Folyóirat 12. (1978) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2022. február 26.)
- ↑ Az efezusi levél (Budapest, 1985) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2022. február 26.)
Források[szerkesztés]
- Kozák Péter: Balikó Zoltán. www.nevpont.hu (Hozzáférés: 2022. február 24.)
- Krähling Dániel: Balikó Zoltán – nekrológ. zope.lutheran.hu (Hozzáférés: 2022. február 24.)
- Mit jelent nekem a lelkészi szolgálat? Interjú Balikó Zoltán nyugalmazott pécsi lelkésszel. Evangélikus Egyszeregy Mindenkinek. (Hozzáférés: 2022. február 24.)
- Balikó Zoltán. pecsievangelikus.hu
- Balikó Zoltánné Korompay Ilona gyászjelentése. library.hungaricana.hu (1990. január 15.) (Hozzáférés: 2022. február 24.)
- A siralomház tanúja – Jány-levelek a vezérezredes utolsó napjaiból. www.evangelikus.hu (Hozzáférés: 2022. február 26.)
- Balikó Zoltán evangélikus lelkész 2005. december 15.-én elhunyt. A Pécsi Központi Temetőben temették el. Varsányi Ferenc evangélikus lelkész: Végleg elköszönt a teljes idejű lelkipásztor, Balikó Zoltán. Új Dunántúli Napló, 2005-12-23. 350. sz.Új Dunántúli Napló, 2005. december (16. évfolyam, 328-356. szám) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. április 3.)
