Baló László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Baló László
SzületettAufricht László
1908. április 26.[1][2]
Budapest[1][2]
Elhunyt1987. augusztus 7. (79 évesen)[1][2]
Budapest[1][2]
ÁlneveŐszi László
Állampolgársága
HázastársaPongrácz Zsuzsa
Gyermekei
Foglalkozása
IskoláiPárizsi Egyetem (–1937, szociológia)
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (Hv27-6-16)[3][4]
SablonWikidataSegítség

Baló László, 1946-ig Aufricht László (Budapest, Terézváros, 1908. április 26. – Budapest, 1987. augusztus 7.) újságíró, lapszerkesztő, Baló György és Baló Júlia apja, Pongrácz Zsuzsa írónő férje.

Életpályája[szerkesztés]

Aufricht Gyula (1862–1917) bútorszállító és Schwarz Malvina[5] fiaként született zsidó családban.[6] A Magyar Királyi Állami Kemény Zsigmond Reáliskolában érettségizett (1926). Ezután rövid ideig tisztviselő volt, majd Őszi László néven karcolatokat, glosszákat, rövid történeteket publikált a fővárosi napilapokban. 1933-ban Hollandiába utazott, megtanult hollandul, és Amszterdamban a The Telegraf című napilap rendszeresen közölte holland nyelven írt cikkeit. A lap tudósítójaként Párizsba utazott, ahol négy éven át a Magyar Szó című kommunista hetilap munkatársa, majd szerkesztője lett. Újságírói munkája mellett a Sorbonne-on filozófiai, irodalomtörténeti és társadalomtudományi tanulmányokat folytatott.

A második világháború kitörésekor Franciaországban tartózkodott, s 1940-től részt vett a francia ellenállási mozgalomban. 1942-ben a mozgalom magyar vezetőinek utasítására illegálisan visszatért Magyarországra. A határon elfogták, a budapesti toloncházba, majd internálótáborba zárták. A bíróság kitoloncolásra ítélte, de a határról visszaszökött és 1945-ig illegalitásban élt.

1945. január és március között a Szabadság című napilap munkatársa volt. 1946 áprilisában honpolgári esküt tett.[7] 1946 szeptemberében Szkladán Ágostontól átvette a Szabad Magyarország című kommunista lap szerkesztését.[8] A laptól az év decemberében távozott. 1945 és 1948 között a Szabad Nép olvasószerkesztője, majd rövid ideig a Magyar Nap című képes hetilapnál szerkesztő, 1948–50-ben a Magyar Távirati Iroda felelős szerkesztője volt. A Rajk-pert követően távozni kellett. 1950–56-ban a Friss Újságnál; majd a Népszavánál dolgozott. 1956 decemberében megbízták egy délben megjelenő bulvárlap megalapításával. Az 1956. december 24-én megjelent Esti Hírlap főszerkesztője 1958-ig, 1963 novemberétől nyugdíjba vonulásáig (1976) a Hétfői Hírek főszerkesztője volt.

Főbb művei[szerkesztés]

  • A bíráló cikkek nyomában (Budapest, 1954)

Fordításai[szerkesztés]

  • Jan Petersen: A Wagner-ügy. Regény (Budapest, 1959)
  • André Stil: Omlasztás. Regény. (Budapest, 1961)
  • Marcel Achard: A bolond lány. Vígjáték. (bemutató: Madách Kamara Színház, 1964)

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Magyar Köztársasági Érdemérem arany fokozata (1948)
  • Szocialista Magyarországért Érdemrend (1976)[9]
  • Aranytoll (1979)[10]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d Révai új lexikona, 212, 2
  2. a b c d e f Petőfi Irodalmi Múzeum névtér
  3. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  4. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  5. Schwarz Malvina születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 116/1879. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. október 22.)
  6. Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 19/1907. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. október 22.)
  7. Fővárosi Közlöny, 1946. május 9. (57. évfolyam, 21. szám)
  8. „Új felelős szerkesztő”, Szabad Magyarország, 1946. szeptember 24. (Hozzáférés: 2022. október 22.) 
  9. Magyar Közlöny, 1976. november 17. (87. szám)
  10. „Kiosztották a MUOSZ aranytollait”, Magyar Nemzet, 1979. december 8. (Hozzáférés: 2022. október 22.) 

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]