Bárdos Alice

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bárdos Alice
Életrajzi adatok
Születési névBraun Alice
Született1896. július 19.
Budapest
Elhunyt1944. július (47 évesen)
Auschwitz
HázastársaSzende László (h. 1922)
GyermekeiSzende Mihály
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Zeneakadémia (1910–1917)
Pályafutás
Műfajokkamarazene, versenymű
Aktív évek1917–1944
Hangszerhegedű
Tevékenységhegedűművész és -tanár
A Wikimédia Commons tartalmaz Bárdos Alice témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bárdos Alice (született Braun Alice) (Budapest, 1896. július 19.Auschwitz, 1944. július [?][1]) hegedűművész és -tanár.

Élete[szerkesztés]

Hegedűművésznőink sorában Bárdos Alice nemes jelenség. ... Őszinte és rokonszenves művészegyéniség csendül ki hegedűjátékából.

Szomory Dezső

Muzsikus családban született. Édesapja Bárdos (Braun) Simon Sámuel (1857–1933)[2] részvénytársasági igazgató, édesanyja Grünfeld Amália voltak. Apai nagyszülei Braun Ede és Eckstein Terézia voltak. A Zeneakadémián előbb Grünfeld Vilmos tanítványa volt, majd Hubay Jenő művészképzőjébe került, ahol 1917-ben végzett. Még ebben az évben, mestere javaslatára Berlinben adott „pályaindító” koncertet. A nagy siker eredményeként németországi körutat tett. A következő év februárjában mutatkozott be érett művészként a budapesti közönségnek a Zeneakadémia nagytermében. 1920-ban a Vigadóban koncertezett. 1921-ben Dohnányi Ernő vezényletével szerepelt.

1922-ben kötött házasságot Szende László szombathelyi zenekedvelő építésszel.[3] Ekkor költözött a vasi megyeszékhelyre. Itt eleinte magántanítványokat fogadott, majd 1926-ban a helyi zeneiskolában vállalt állást. Ebben az évben kezdett rendszeresen koncertezni is a városban, hivatásos és amatőr zenészekkel felváltva. A városba látogató muzsikusoknak is rendszeres partnere volt, így 1933-ban az útját Szombathelyen megszakító Kodálynak, a következő évben az ott fellépő Bartóknak, 1935-ben Fischer Annie-nak. 1928-tól időnként maga is Budapestre utazott egy-egy hangversenyre vagy rádiós szereplésre. 1936-ban Olaszországban tett sikeres koncertkörutat, hazafelé Zágrábban is bemutatkozott.

1936-ban részese volt a szombathelyi Collegium Musicum nevű együttes megalakításának, ami ismeretterjesztő előadásokkal egybekötött hangversenyeket tartott a városban. Az alakulástól 1938-ig tartott sorozataikkal eljutottak a barokktól a kortárs zenéig. A Vasvármegyei és Szombathelyi Kulturális Egylet szakosztályi alelnökké választotta.

A zsidótörvények következtében 1940. december 31-i hatállyal nyugdíjazták a zeneiskolai állásából. Ez után már csak a hitközség iskolájában foglalkozott tanítással, koncertezési lehetőségei is radikálisan csökkentek. Leginkább az OMIKE Művészakciója keretében Budapesten jutott közönség elé.

1944. május 9-én kötelezték a szombathelyi zsidókat a gettóba költözésre. Bárdos Alice-t a július 3-ai vagy 4-ei transzporttal Auschwitzba vitték. Szemtanúk szerint, mivel érkezéskor beteg anyósát támogatta, „munkaképtelenként” a rámpáról rögtön a gázkamrába vitték.

Emlékezete[szerkesztés]

Emlékét őrzi

  • a középfokú tanulóknak kiírt Bárdos Alice országos hegedűverseny;
  • a 2013 óta zenetanároknak adományozható Bárdos Alice-díj;
  • a Bárdos Alice utca Szombathelyen.

Irodalom[szerkesztés]

  • Gál József: Bárdos Alice és a szombathelyi Collegium Musicum. Képek Szombathely zenei életéből 1920–1943. Szombathely, 2003. Szignatúra Kft. ISBN 9638237015
  • Gál József: Bárdos Alice. Szombathely, 2013. Szülőföld Könyvkiadó. ISBN 9786155214318 (Híres szombathelyi nők. Arcképcsarnok)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]