Bányai-ház (Marosvásárhely)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bányai-ház
TelepülésMarosvásárhely Románia
CímPiața Trandafirilor 12
Építési adatok
Építés éve1904–1907
Építési stíluseklektika
Hasznosítása
Felhasználási területház
LMI-kódMS-II-m-B-15554
Elhelyezkedése
Bányai-ház (Marosvásárhely)
Bányai-ház
Bányai-ház
Pozíció Marosvásárhely térképén
é. sz. 46° 32′ 43″, k. h. 24° 33′ 41″Koordináták: é. sz. 46° 32′ 43″, k. h. 24° 33′ 41″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Bányai-ház témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A marosvásárhelyi Bányai-ház (egyes források Bányay-háznak[1] vagy Barokk-palotának[2] nevezik) háromszintes, eklektikus stílusú épület a Főtér északnyugati során. A 20. század elején építették Bányai Béla mészárosmester számára. Nem összetévesztendő a (Papp-)Bányai palotával, mely a Főtér átellenes oldalán áll.

Magasságának és díszítésének köszönhetően kitűnik a szomszédos épületek közül. Helyi jelentőségű műemlék.[3]

Története[szerkesztés]

A környéken korábban faépületek voltak, melyek 1876-ban leégtek a ferences kolostor egyik melléképületéből induló tűzben. A romok helyén idővel emeletes kőházak jelentek meg; 1888-ban itt épült fel a Mészáros Ipartársulat székháza, mely magába foglalta a Nagymészárszék csarnokát is.[4] Mellette húzták fel 1904 és 1907 között a Bányai-házat Bányai Béla mészárosmester számára; tervezője feltehetőleg Nagy Győző, kivitelezője Soós Pál volt.[1][5]

A ház gazdag díszítése hű képet nyújt a boldog békeidők építészetéről és anyagi jólétéről. Udvarán működött az Édeslyuk vendéglő, amely híres volt a flekkenről és a heránytokányról.[1] Itt csak cigányzene szólt, mivel a tulajdonos jelszava az volt, hogy „Aki táncol, az nem fogyaszt.”[5]

1936–1937 között az első emeleti lakásban lakott Bernády György, miután kosárdombi villáját eladta Bürger Albert sörgyárosnak.[5] 1948-ban, a kommunista hatalomátvétel után az épületet államosították, a vendéglőt megszüntették.[1] Jelenleg lakásoknak ad helyet, a földszinten üzletek vannak.

Leírása[szerkesztés]

Homlokzata díszes, tetszetős, bár a kapu stílusa és az átépített földszinti kirakatok nem illeszkednek az eredeti díszítéshez. Egyes források szerint a város legszebb neobarokk épülete, bár stílusát jobbára eklektikusként lehet leírni: a barokk elemeken kívül a szecessziós hatás is jelentőséget kap. Tetőzete kupola formájú.[1][5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e Nagy-Bodó
  2. Flórián Csaba: Széchenyi tér. erdelyweb.hu, 2003. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  3. Lista monumentelor istorice: Județul Mureș. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
  4. Keresztes Gyula. Marosvásárhely régi épületei. Marosvásárhely: Difprescar, 67. o. (1998). ISBN 9739866905 
  5. a b c d Balás 57. o.

Források[szerkesztés]