Andalgalornis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Andalgalornis
John Conway rajza [1]
John Conway rajza [2]
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Telluraves
Csoport: Australaves
Rend: Kígyászdarualakúak (Cariamiformes)
Öregcsalád: Phorusrhacoidea
Család: Gyilokmadarak (Phorusrhacidae)
Alcsalád: Patagornithinae
Nem: Andalgalornis
Patterson & Kraglievich, 1960
Faj: A. steulleti
Tudományos név
Andalgalornis steulleti
(Kraglievich, 1931)
Szinonimák
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Andalgalornis témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Andalgalornis témájú kategóriát.

Az Andalgalornis a madarak (Aves) osztályának kígyászdarualakúak (Cariamiformes) rendjébe, ezen belül a fosszilis gyilokmadarak (Phorusrhacidae) családjába tartozó faj.

Életmód[szerkesztés]

Röpképtelen ragadozó életmódú óriásmadarak voltak, amelyek a harmadidőszakban során alakultak ki Dél-Amerikában. Prédái nálánál kisebb emlősök és hüllők lehettek, amelyeket üldözéssel fogott el, majd csőrével és lábujjainak karmai segítségével darabolta fel őket.

Előfordulás[szerkesztés]

Dél-Amerika füves térségein éltek. Körülbelül embermagasságúak és -tömegűek voltak, erőteljes lábakkal, csökevényes szárnyakkal és akkora fejjel, mint a mai lovaké, amely horgas csőrben végződött. Prédái nálánál kisebb emlősök és hüllők lehettek, amelyeket üldözéssel fogott el, majd csőrével és lábujjainak karmai segítségével darabolta fel őket.

Kihalás[szerkesztés]

Az Andalgalornis ferox koponyája

Dél-Amerikában ekkoriban nem éltek nagy testű ragadozó emlősök, ezért fejlődhettek ki ilyen jellegű madarak. Az Andalgalornis nem fajai a felső miocén és az alsó pliocén során élte virágkorát.

Kihalásukat valószínűleg a nagy testű ragadozó emlősök felbukkanása és elterjedése okozhatta a Panama-földhíd kialakulása után (kb. 3 millió éve, a középső pliocén idején). Az első indiánok megérkezésekor tehát már bizonyosan nem éltek.

Források[szerkesztés]