Alsóvisó–Borsa-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsóvisó–Borsa-vasútvonal
Alsóvisó vasútállomás
Alsóvisó vasútállomás
Vonalszám:410 (CFR)
Vonal:410
Nyomtávolság:1435 mm
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóvisó–Borsa-vasútvonal témájú médiaállományokat.
409 Visóvölgy, Máramarossziget felé
Alsóvisó (Vișeu de Jos)
409 Szálva felé
Drâguiasa
Középvisó
DN18
DN18
Felsővisói fürdő (Vișeu de Sus h)
Visó (Vișeu)
Felsővisó (Vișeu de Sus)
kapcsolat a Felsővisói Erdei Vasúthoz
DN18
DN18
Visó (Vișeu)
Majszin (Moișei)
Dragoș
DN18
Valea Hotarului
Borsa (Borșa)

Az Alsóvisó–Borsa-vasútvonal üzemen kívüli vasútvonal Romániában. Alsóvisónál kapcsolódik a Szálva–Alsóvisó–Visóvölgy–Máramarossziget-vasútvonalhoz. A vonal egyvágányú, nem villamosított, normál nyomtávú.

Történelem[szerkesztés]

A Visóvölgy–Alsóvisó–Borsa vasútvonal 1913-ra, az Osztrák–Magyar Monarchia idejében épült ki. A trianoni békeszerződés értelmében Máramaros vármegye déli részével együtt Romániához került, és a CFR román nemzeti vasúttársaság vette át. Az új határok nyomán a vonatok Máramarossziget és Borsa között közlekedtek, mivel ez a hálózatrész el volt vágva a romániai vasúthálózat többi részétől. 1930 és 1933 között épült ki a Felsővisó vasútállomáshoz csatlakozó, keskeny nyomközű Felsővisói Erdei Vasút. Bár tervbe vették egy vasúti kapcsolat kialakítását Máramaros és Erdély belső része között, 1940-re csak egy keskeny nyomközű kapcsolat jött létre Majszin és Telcs között.[1] Ugyanebben az évben a második bécsi döntés értelmében Észak-Erdély újra Magyarországhoz került.

A második világháború után a terület ismét Románia része lett, így a korábban tervezett összeköttetés ismét aktuálissá vált, és 1949-ben el is készült a Szálva–Alsóvisó vonalszakasz, ami bekötötte az Alsóvisó–Borsa vonalat is az ország vasúthálózatába.[1]

A személyszállítás 1997 márciusában megszűnt. A vonal az SC RG Holz Company SRL tulajdonába került, amely áruszállításra használta. A 2008-as árvizekben megrongálódott, és bár helyreállították, azóta nincsen rajta közlekedés.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b David Turnock (2004). „Railway Network Development in Inter-war Romania: Economic and Strategic Motives”. Geographica Pannonica (8), 20. o. (Hozzáférés: 2020. június 6.)  
  2. Alexandru Ruja: Ce a fost a fost – Căile ferate maramureșene, o saga cu iz de fier vechi (román nyelven). Axa News MM, 2019. április 6. [2020. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 6.)

További információk[szerkesztés]