Adler Péter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Adler Péter
Született1910. június 25.[1]
Makó
Elhunyt1983. augusztus 3. (73 évesen)
Debrecen
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • orvos
  • fogorvos
  • egyetemi oktató
SablonWikidataSegítség

Adler Péter (Makó, 1910. június 25.[2]Debrecen, 1983. augusztus 3.)[3] magyar fogorvos, egyetemi tanár, az orvostudományok doktora (1957). Nagybátyja Károlyi Mór (1865–1945) orvos, sztomatológus.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei Adler Artúr ügyvéd és Bauer Ilona (1885–1944)[4] voltak.[2] Anyai nagyszülei Bauer Ignác orvos és Czukkerman Regina voltak.[5] 1920–1928 között a makói József Attila Gimnázium diákja volt.[6] Általános orvosi oklevelét 1934-ben Bécsben szerezte meg. 1931–1936 között a bécsi Élettani Intézetben dolgozott. 1934–1936 között fogorvosképző iskolát végzett a Bécsi Egyetemen és 1936-ban vizsgázott fogorvosként. 1936–1938 között a bécsi Általános Poliklinika fogászatán tevékenykedett. 1938–1940 között a szentesi kórházban működött. 1942–1945 között munkaszolgálatos volt a második világháborúban. 1945-től a debreceni Stomatológiai Klinikán volt tanársegéd (1945–1948), majd adjunktus, klinikai főorvos (1948–1953), illetve egyetemi docens. 1946-ban egyetemi magántanár és megbízott tanszékvezető, 1953-ban egyetemi tanár lett. 1953–1979 között könyvtárigazgató volt. 1976–1980 között a Fogorvosi Szemle főszerkesztője volt. 1979-ben nyugdíjba vonult, eddig vezette a debreceni klinikát.

Kutatási területe a fogszuvasodás epidemiológiája és a fluor ion szuvasodást védő hatásának vizsgálata. Több mint 300 közleményt adott ki.

Magánélete[szerkesztés]

Felesége Holzinger Mária volt.

Művei[szerkesztés]

  • Über die Beziehungen zwischen Zahnkaries und Fluoriden (Leipzig, 1950)
  • Konzerváló fogászat (Záray Ervinnel, Budapest, 1953, 1961, 1968, 1972)
  • Cariologia és endodontia (Konzerváló fogászat, Záray Ervinnel és Bánóczy Jolánnal, Budapest, 1978)
  • Stomatologia (Budapest, 1970, 1974)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Biológiai lexikon I. (A–F). Főszerk. Straub F. Brunó. Budapest: Akadémiai. 1975. ISBN 963-05-0530-4
  • Bot György, Kapusz Nándor: Nyolcvanéves a debreceni orvosképzés. Intézetek és klinikák története, professzorainak életrajza : 1918-1998. Debrecen, Debreceni Orvostudományi Egyetem, 1998.
  • Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001.
  • Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerkesztette: Betlen Katalin. Budapest, Kossuth, 1975.
  • Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. ISBN 963-05-6612-5  
  • Magyar tudományos akadémiai almanach az . . . évre. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1861-1918, 1921, 1924-1943.
  • Orvosi lexikon. Főszerkesztő: Hollán Zsuzsa. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1973.
  • Révai új lexikona I. (A–Baj). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996. ISBN 963-901-595-4  
  • Természettudományi lexikon I. (A–C). Főszerk. Erdey-Grúz Tibor. Budapest: Akadémiai. 1964.
  • Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8  
  • Új magyar lexikon I. (A–C). Szerk. Berei Andor és 11 tagú szerk.bizottsága. Budapest: Akadémiai. 1960.