A befejezetlen mondat
| A befejezetlen mondat | |
.jpg) | |
| A regény harmadik német kiadása (1986) | |
| Szerző | Déry Tibor |
| Ország |  Magyarország |
| Nyelv | magyar |
| Műfaj | regény |
| Kiadás | |
| Kiadó | Hungária |
| Kiadás dátuma | 1947 |
| Borítógrafika | Győry Miklós |
| Média típusa | könyv |
| Oldalak száma | 919 |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A befejezetlen mondat Déry Tibor 1947-ben megjelent regénye.
A regény megírásának Déry 1933 szentestéjén állt neki a bécsi Café de France-ban.[1] Habár ezt a különböző kiadások nem mindig tükrözik, és magából a regényszövegből sem igazán derül ki, Déry három szakaszban írta meg művét: az első kötetet (I–IV. fejezet) 1934 nyarának közepéig írta – eleinte bécsi emigrációban, majd az osztrák polgárháború miatt már Budapesten fejezte be –, a másodikat (V–IX. fejezet) 1934 őszétől a következő év nyaráig Mallorcán, a harmadik (X–XIX. fejezet) pedig, egy viszonylag hosszú szünet után, 1937 novembere és 1938 tavasza között született meg.[2][3] A regény cselekménye nagyjából a megírás idején játszódik.
Cselekmény[szerkesztés]
A regény egy Csáky utcai kocsmában kezdődik 1933-ban, karácsony előtt. A kocsmában a város különböző rétegei gyűlnek össze, a trösztigazgató fiától, Parcen-Nagy Lőrinctől kezdve a munkásosztály gyanús külsejű alakjaiig. Két héttel később ugyanezen a helyszínen Parcen-Nagy Lőrinc tanúja lesz annak, hogy barátja, Vidovics Miklós provokálni próbálja a helyiségben összegyűlt munkásokat azzal, hogy levágja a nyakkendőjüket. Később Lőrinc az incidensben érintett egyik munkást, Markot Bélát holtan találja a Wahrmann utcában.
Irodalmi megítélés[szerkesztés]
Németh Andor Széljegyzetek egy nagy regényhez című 1947-es recenziójában Thomas Mann A varázshegy és Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában című regényeihez hasonlította A befejezetlen mondatot.[4] Lukács György Németh cikkére 1949-ben írt válaszában úgy fogalmazott, hogy a „regényt tartalma, alak- és társadalomrajza arra predesztinálná, hogy valamikor mindennapos kedvelt olvasmány legyen a tudatossá és műveltté fejlődött magyar dolgozóknak”, ugyanakkor „a megírás stílusa nem sietteti és nem könnyíti, hanem nehezíti és lassítja ezt a találkozást”.[5]
Heller Ágnes 1996-os Zsidótlanítás a magyar irodalomban című előadásában Déry regényét is elemzi. Értelmezése szerint Déry „elfeledkezik arról, hogy zsidótlanította hőseit, s hogy ezzel mind szociológiailag, mind pszichológiailag valószínűtlenné tette őket”, a Parcen-Nagy család és Krausz Évi figurájának zsidótlanítása pedig „ellentmondott az írói szándéknak, s magát a stílust tűzdelte meg kiküszöbölhetetlenül hamis hangokkal”.[6]
Kiadások és fordítások[szerkesztés]
Magyar kiadások[szerkesztés]
- 1–3. kötet, Budapest, Hungária, 1947.
- Budapest, Hungária, 1949.
- 1–3. kötet, Budapest, Szépirodalmi, 1957.
- Budapest, Szépirodalmi – Zrínyi, 1963.
- 1–2. kötet, Budapest, Szépirodalmi, 1974.
- 1–2. kötet, Bukarest, Kriterion, 1978.
- Bratislava – Budapest, Madách – Szépirodalmi, 1980.
- 1–2. kötet, Budapest, Ciceró, 2006.
- Budapest, Digitális Irodalmi Akadémia, 2017.
Fordítások[szerkesztés]
- Der unvollendete Satz, ford. Ita Szent-Iványi és Resi Flierl (Berlin, Volk und Welt, 1954)
- Der unvollendete Satz, ford. Charlotte Ujlaky (Frankfurt am Main, S. Fischer, 1962) – újrakiadva 1986-ban
- La phrase inachevée, ford. Claudine Comte, Monique Fougerousse, Ladislas Gara, Geneviève Idt és Georges Kassai (Paris, Albin Michel, 1966)
- Nedovršena rečenica, ford. Irena Stefanovič (Beograd, Prosveta, 1969)
- Nedokončená věta 1–2, ford. Anna Valentová (Praha, Odeon, 1980)
- La frase inacabada, ford. Cserháti Éva (kézirat)[7]
- A befejezetlen mondat idegennyelvű kiadásai
-
A regény szerb kiadása (1969) -
A regény cseh kiadásának (1980) első kötete, címlapján Derkovits Gyula Szőlőevők című festményével -
A regény cseh kiadásának (1980) második kötete, címlapján Derkovits Téli viharban című festményével -
A regény harmadik német kiadása (1986)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Filmváltozat[szerkesztés]
A regényből Fábry Zoltán 141 perc a befejezetlen mondatból címmel készített filmes feldolgozást 1974–1975-ben.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Barátságos pesszimizmussal. „A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz”. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1965-1977 - Déry Archívum 17. (Budapest, 2003) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2023. március 2.)
- ↑ Botka Ferenc: Kitörési kísérlet a magányból (Déry Tibor erdélyi úti jegyzetei 1937-ből). Irodalomtörténeti Közlemények, XCVIII. évf. 1. sz. (1994) 105–125. o.
- ↑ Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2023. március 2.)
- ↑ Németh Andor: Széljegyzetek egy nagy regényhez - Laokoón (magyar nyelven). laokoon.hu, 2023. március 2. (Hozzáférés: 2023. március 2.)
- ↑ Lukács György: Levél Németh Andorhoz Déry Tibor regényéről - Laokoón (magyar nyelven). laokoon.hu, 2023. március 2. (Hozzáférés: 2023. március 2.)
- ↑ Heller Ágnes: Zsidótlanítás a magyar irodalomban - Laokoón (magyar nyelven). laokoon.hu, 2023. március 2. (Hozzáférés: 2023. március 2.)
- ↑ A befejezetlen mondat – Cserháti Éva. web.archive.org, 2023. március 2. [2023. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. március 2.)