1882 az irodalomban

Az 1882. év az irodalomban.

Megjelent új művek[szerkesztés]

Karl Adolph Gjellerup dán költő, író regénye: A német diák (Germanernes Lærling)
Friedrich Nietzsche aforizmái: Die fröhliche Wissenschaft (Vidám tudomány)
Ernest Renan francia filozófus, író, történész Histoire des origines du christianisme (A kereszténység eredetének története, 1863–1883) című nyolckötetes sorozatát záró monográfia Marcus Aureliusról: Marc-Aurèle et la fin du monde antique (Marcus Aurelius és az antik világ vége). Ez és az első kötet (Jézus élete) „a múlt századi francia próza legékesebb gyöngyszemei közé tartoznak.”^[1]
Mark Twain: Koldus és királyfi (The Prince and the Pauper)
Gleb Uszpenszkij orosz szerző írásainak gyűjteménye: Власть земли (A föld hatalma)
Jules Verne regényei:
- A Robinsonok iskolája (L'École des Robinsons)
- A zöld sugár (Le Rayon vert)
Émile Zola regénye: Tisztes úriház (1882–1883)

Henry Becque francia szerző legsikerültebb drámája: Les Corbeaux (Hollók), bemutató
Megjelenik Victor Hugo 1869-ben írt drámája: Torquemada
Henrik Ibsen:
- Kísértetek (Gengangere), bemutató: Chicago, 1882. május
- A népgyűlölő (En Folkefiende), bemutató: 1883. január [más magyar címei: A hazaáruló és A nép ellensége]
Henry Arthur Jones angol drámaíró: The Silver King (Ezüst király)^[2]
Victorien Sardou vígjátéka: Fédora

Gozsdu Elek regénye: Köd
Jókai Mór regénye: Szeretve mind a vérpadig
Mikszáth Kálmán: A jó palócok (novellagyűjtemény, benne többek között A néhai bárány)
Rákosi Jenő regénye: A legnagyobb bolond
Tolnai Lajos regényei:
- A báróné ténsasszony
- A nemes vér
Csiky Gergely színművei (gyűjteményes sorozat 18 kötetben, 1882–1888). A színházi bemutatókkal párhuzamosan jelennek meg az író új színdarabjai nyomtatásban; először A proletárok, a Mukányi és a Cifra nyomorúság^[3]
- A Stomfay-család, színmű, bemutató a Nemzeti Színházban
- A kaviár, bohózat, bemutató a Nemzeti Színházban
- Szép leányok, bemutató a Népszínházban

január 18. – Alan Alexander Milne angol író, a Micimackó című gyermekkönyv szerzője († 1956)
január 25. – Virginia Woolf angol regényíró, esszéista, novellista, kritikus, könyvkiadó, feminista; a 20. századi modern irodalom egyik kiemelkedő alkotója († 1941)
február 2. – James Joyce ír költő, író, kritikus; fő műve az 1922-ben megjelent Ulysses című regény († 1941)
február 16. – Surányi Miklós regényíró, színműíró († 1936)
február 23. – B. Traven, tisztázatlan származású regényíró, népszerű bestsellerek szerzője († 1969)
március 19. – Kornyej Ivanovics Csukovszkij orosz író († 1969)
május 20. – Sigrid Undset Nobel-díjas norvég regényíró († 1949)
június 22. – Somlyó Zoltán költő, újságíró, műfordító († 1937)
július 7. – Janka Kupala belarusz költő, író, drámaíró és publicista, a modern belarusz irodalom megteremtője († 1942)
szeptember 12. – Ion Agârbiceanu román író, költő, görögkatolikus pap († 1963)
október 29. – Jean Giraudoux francia novellista, esszé- és drámaíró († 1944)
október 30. – Bölöni György író, szerkesztő († 1959)

február 8. – Berthold Auerbach német zsidó író (* 1812)
március 24. – Henry Wadsworth Longfellow amerikai költő (* 1807)
április 10. – Dante Gabriel Rossetti angol festő, költő, a preraffaeliták néven ismert író- és művészcsoport legnagyobb költő (* 1828)
augusztus 25. – Friedrich Reinhold Kreutzwald észt költő, író, folklorista, műfordító; az észt nemzeti eposz, a Kalevipoeg összeállítója (* 1803)
október 22. – Arany János magyar költő, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, a magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja (* 1817)
december 13. – Greguss Ágost esztéta, műfordító (* 1825)

↑ Dobossy László: „A francia irodalom története” (Gondolat Kiadó, Budapest, 1963, II./203. o.)
↑ Szenczi Miklós-Szobotka Tibor-Katona Anna: „Az angol irodalom története” (Gondolat, Budapest, 1972, 548. o.)
↑ Pintér Jenő: A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 7. kötet, Regény és dráma / Csiky Gergely alfejezet. (CD-ROM: Arcanum Kiadó)