Örvös János
| Örvös János | |
| Született | 1898. július 22. Debrecen |
| Elhunyt | 1972. március 29. (73 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Örvös Lajos |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (CC-62. fülke)[1][2] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Örvös János (Debrecen, 1898. július 22.[3] – Budapest, 1972. március 29.) újságíró, kiadói szerkesztő.
Életpályája[szerkesztés]
Örvös (Taub) Lajos (1854–1906) ügyvéd és Leveleki Emma (1872–1945) fia. Apai nagyapja nagykárolyi ékszerész volt. A nyíregyházi evangélikus főgimnáziumban érettségizett, majd jogot tanult. Tanulmányait az első világháború megszakította.
Az első világháború után[szerkesztés]
Az őszirózsás forradalomban a nyíregyházi forradalmi katonatanács tagja lett. A Tanácsköztársaság idején az Új Szabolcs szerkesztője, majd a Nyírvidék (a Szabolcs vármegyei direktórium hivatalos napilapja) belső munkatársa, végül szerkesztője volt. A román megszállás alatt letartóztatták, a Budaházy-különítmény fogságából átszökött Csehszlovákiába. Hat évet élt emigrációban, előbb Csehszlovákiában, később Ausztriában. A Kassai Újság, az Uzhorodi Déli Újság című napilapoknál dolgozott. Évekig tudósítója volt a Bécsi Magyar Újságnak és a Kolozsvári Keleti Újságnak. Később a magyar emigráció bécsi képes hetilapjánál, a Panorámánál dolgozott. Visszatérve 1927-től Az Újság című lap munkatársa volt, majd a Filatéliai Kurír c. szaklap főszerkesztője lett. 1933-tól a Fővárosi és Vidéki Bélyeggyűjtők Egyesülete (FÉVBE) első elnöke volt. 1940-től a Magyar Bélyegújság című szaklap munkatársa volt. 1944-ben a német megszálláskor internálták, sikerült megszöknie, és 1945-ig Budapesten rejtőzködött. Édesanyja a pesti gettóban vesztette életét.[4]
A második világháború után[szerkesztés]
1945 nyarán az újságíró szövetség Szovjetunióba emigrált-internált-deportált csoportjának volt a titkára, majd a Jövendő című képes hetilap belső munkatársa. 1947–1950 között a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság sajtóügyeit vezette. 1951-től, nyugdíjazásáig a Sport Lap- és Könyvkiadónál előbb korrektor és lektor, később a lektorátus vezetője volt. Fia Örvös Lajos író, műfordító.
Szakkönyvei[szerkesztés]
- Filatelisták almanachja (szerk., Nyíregyháza, 1918)
- Első magyar filatelista címtár (szerk., Budapest, 1927)
- Magyar pilóták a végtelen óceán felett (Az Amerika és Magyarország közötti első repülés története) (Budapest, 1931)
- Filatelista kis kalendárium (szerk., Budapest, 1931)
- A vidéki filatelista könyve (szerk., Budapest, 1935)
- Bükk útikalauz (szerk., Budapest, 1962)
- Balaton-felvidék (útikalauz, Budapest, 1965)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Születési bejegyzése a debreceni polgári születési akv. 1388/1898. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 1.)
- ↑ Örvös Lajosné halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 995/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 1.)
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Bér Andor, Fogarasi Barna, Gazda István, Surányi László. Bélyeglexikon. Budapest: Gondolat Kiadó (1988). ISBN 963 282 031 2