Ördögcérna-gubacsatka
 | ||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon nem védett | ||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||
| Aceria kuko Kishida, 1927 | ||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Ördögcérna-gubacsatka témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Ördögcérna-gubacsatka témájú kategóriát. |
Az ördögcérna-gubacsatka (Aceria kuko) az atkák (Acari) alosztályának Eriophyidae családjába tartozó, Magyarországról 2015-ben kimutatott kártevő gubacsatka, a gyógynövényként használatos közönséges ördögcérna (Lycium barbarum) (melynek gyümölcse a goji bogyó) parazitája.
A fajt 1927-ben írták le Japánban Lycium chinense leveleiről.
Elterjedése[szerkesztés]
A faj Kelet-Ázsiából ismert, (Japán, Kína, Dél-Korea, Tajvan) Nyugat-Európában többfelé észlelték jelenlétét Kínából érkező dísznövényszállítmányokon, de a zárlati intézkedések során ezeket feltartóztatták.
Magyarországon 2014 nyarán észlelték először a kártételére utaló jeleket Hevesen, Budapesten és Sasadon.
Megjelenése[szerkesztés]
Gubacsok[szerkesztés]
A szabálytalan alakú, 2-4 mm átmérőjű, sárgászöld, majd lilás színezetű lédús gubacsok a levél színe és fonáka felé is kiemelkednek.
Morfológia[szerkesztés]
A faj egyedei a családra jellemző módon rendkívül kis méretűek, féregszerű, hosszúkás megjelenésűek. Mindkét ivar két pár lábbal rendelkezik, melyek a szájszerv (gnathosoma) közvetlen közelében helyezkednek el. A Magyarországon gyűjtött nőstények testhossza 178-290 µm között változik. Színezetük többnyire világos sárgás, narancsos.
Életmódja, kártétele[szerkesztés]
A faj szívogatásának hatására a levélen a fent leírt jellegekkel bíró gubacsok jelennek meg. A faj egyedei a gubacsok belsejében élnek, táplálkoznak és szaporodnak. Egy-egy gubacsban rendkívül nagy számban találhatók meg az egyedek, a kártétel erősödésével a levelek lehullanak, a növény gyengülését okozhatják. A gubacsok rontják a -sok esetben dísznövényként ültetett- közönséges ördögcérna díszítőértékét. A faj tápnövényei közé tartozik a fekete csucsor (Solanum nigrum) és termesztett paprika (Capsicum annuum) is.
Éghajlatunkon a telet a faj a rügyekben, esetleg kéregrepedésekben tölti. A vegetáció kezdetétől az áttelelt nőstények táplálkozásba kezdenek a leveleken, ennek hatására alakulnak ki a gubacsok.
Források[szerkesztés]
- Ripka Géza, Érsek László, Rózsahegyi Péter, Vétek Gábor (2015). „Egy újabb jövevény gubacsatkafaj, az Aceria kuko (Kishida) (Prostigmata: Eriophyidae) megjelenése Magyarországon”. Növényvédelem 51 (7), 301-307. o.
- H. Anderson, J. C. Ostojá-Starzewski: Fera Pest Risk Analysis for Aceria kuko (PDF). The Food and Environment Research Agency (Fera). [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 30.)
- J. C. Ostojá-Starzewski: Goji gall mite Aceria kuko (Kishida) (PDF). The Food and Environment Research Agency (Fera). (Hozzáférés: 2015. július 30.)[halott link]
