Áramlásos kémia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Napjainkban a folyamatos áramú, áramlásos kémiai (flow) szintézismódszerek egyre növekvő népszerűségre tesznek szert. Ezek a technológiák régóta ismertek a vegyiparban, de a szintetikus kémiában való megjelenésük csak az ezredforduló környékére tehető.

Az áramlásos kémia annyit tesz, hogy a hagyományosan gömblombikban, vagy más egyéb edényben mechanikusan kevertetve végrehajtott kémiai reakciók helyett, a kiindulási anyagok oldatát egy csőrendszeren folyamatosan áramoltatjuk, és az átalakulások az áramlás közben valósulnak meg. Ez az elrendezés számos előnnyel jár a hagyományos lombikos eljárásokhoz képest. A kiindulási anyagok folyamatos áramlása valamilyen szállítórendszer (nagypontosságú pumpák és gáz adagoló rendszerek) segítségével biztosított. Ebből adódóan a szakaszos (batch) szintézisekkel ellentétben folyamatos áramú módszerek esetén a reakcióidő nem értelmezhető, helyette tartózkodási időről beszélünk, ami a kiindulási anyagok aktív reaktorzónában, vagyis a reaktor azon térrészben töltött idejét jelenti, ahol a tényleges reakció történik.

Áramlásos kémiai rendszer sematikus vázlata.[1]

Az áramlásos kémia fejlődését jól mutatja a Chemical Reviews folyóiratban megjelent összefoglaló cikk,[2] melyben közel 800 irodalmi hivatkozáson keresztül mutatják be az áramlásos kémiát. Az áramlásos kémia helyzetét erősíti, hogy  az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügynöksége (S. L. Lee, Presented in part at the 3RD Food & Drug Administration/Product Quality Research Institute Conference on Advancing Product Washington, DC, March, 2017.) és az Európai Gyógyszerügynökség (European Pharmaceutical Review, August 2018.) is a közelmúltban jelentette be a folyamatos áramlásos kémiai szintézisek és technológiák bevezetésének és alkalmazásának a támogatását. Továbbá 2019-ben a Nemzetközi Elméleti és Alkalmazott Kémiai szövetség (IUPAC) az áramlásos kémiát a 10 leggyorsabban fejlődő, feltörekvő (emerging) technológiák közé sorolta.[3]

Szakaszos (batch) vs áramlásos (flow) szintézisek[szerkesztés]

Paraméter definíciók összehasonlítása[szerkesztés]

Reakció sztöchiometria: A szakaszos szintézisek során ezt a kémiai reagensek koncentrációja és térfogataránya határozza meg. Áramlásos folyamatokban ezt a reagensek koncentrációja és több reagens egyidejű beadagolása esetén az áramlási sebességek aránya határozza meg.

Reakció/tartózkodási idő: A szakaszos szintézisek során ezt az határozza meg, hogy a reakcióedényt mennyi ideig tartják egy adott hőmérsékleten. Az áramlásos technológiákban a tartózkodási időt a reaktor hasznos térfogatának és az általános áramlási sebességnek az aránya adja meg.

Áramlásos kémiai reakciók[szerkesztés]

Természetesen az áramlásos kémiai reakciók végrehajtása is számos előnnyel és hátránnyal is járhat. Az áramlásos kémia előnyeit az ausztrál Nemzeti Tudományos Ügynökség (CSIRO) ebben videóban nagyszerűen bemutatja: https://www.youtube.com/watch?v=bPmOsSswppI

Előnyök[szerkesztés]

  • Áramlásos reaktorokra a rendszer geometriai tulajdonságaiból adódóan lényegesen nagyobb felület/térfogat arány jellemző, amely jóval kedvezőbb termikus- és koncentrációprofilt eredményez. Az endoterm és az exoterm reakciók is könnyen termosztálhatók.
  • A reagensek keveredését másodpercek alatt el lehet érni az áramlásos rendszerekben alkalmazott kisebb méretekben. Így lehetővé válik az ún. flask kémia, mely rövid élet idejű (<milisec), nem túl stabil intermedierekkel végrehajtott kémiai reakciók kivitelezését jelenti.[4][5]
  • A reakcióhőmérsékletet az oldószer forráspontja fölé is lehet emelni, a reaktor után elhelyezett nyomásszabályzó alkalmazása esetén. A kis méreteknek köszönhetően a hőmérséklet szabályozás hatékony és pontos.
  • Gázbevezetéssel járó reakciók is könnyen elvégezhetők.
  • Biztonságosabb működés:
    • hőmérsékleti viszonyok jól kézben tarthatók
    • kisebb reakció mennyiségek biztonságos munkavégzést tesznek lehetővé[6]
    • biztonságosabb munkavégzés veszélyes vegyszerekkel: többlépéses reakciók elvégezhetők egy rendszeren belül, így a lépések közötti feldolgozás és a vegyszerek levegővel vagy emberekkel való érintkezése elkerülhető (különösen fontos mérgező vagy instabil vegyületek esetében)
  • Az áramlásos kémiai reakciók/technológiák/folyamatok könnyen automatizálhatók,[7] ezzel teljesítve a 4. ipari forradalom készülékek hálózatba kapcsolására vonatkozó követelményét. Egy mostanában megjelent publikáció szerint a Pfizer kutatói egy naponta 1500-nál is több Suzuki reakciót vizsgáló folyamatos üzemű, automatizált HTPS (nagy áteresztőképességű szűrés módszer) rendszert mutattak be.[8] Számos egyéb technológia, úgymint in-line analitikai eljárások, tisztítási, feldolgozási vagy akár formulálási lépések is könnyen és biztonságosan integrálhatók az áramlásos folyamatba. Az intelligens monitorozás és online elemzés integrálásával a teljes kémiai műveletek automatizálhatók. A könnyebb és jobb folyamatszabályozás hatékonyabbá teszi a reakciót és minimalizálja a melléktermék és hulladék keletkezését.
  • Reaktorok méretnövelése egyszerűbben, térfogatnöveléssel (scale-up) vagy rendszer párhuzamosításával (scale-out) is elérhető, minimális folyamatfejlesztési és tervezési munkával.[9]
  • Ezen előnyöknek köszönhetően jobb termelések/szelektivitások érhetőek el, reakcióidők órákról percekre csökkenthetők. Ez ipari szempontból rendkívül fontos, ugyanis alacsonyabb energiafelhasználást, kevesebb hulladékot, kevesebb munkaóra ráfordítást, nagyobb biztonságot és csökkentett költségeket eredményezhet, azaz kisebb környezeti lábnyomot.
  • Napi 24 órás működést tesz lehetővé heti 7 nap.
    Klasszikus szakaszos (A) és folyamatos áramú (B) többlépéses szintézisstratégiák.[1]

Hátrányok[szerkesztés]

  • Egyedi/dedikált eszközökre van szükség: a pontos és folyamatos adagoláshoz (pumpák, gázadagolók), ezek csatlakoztatásához, stb.
  • Indítási, leállítási, tisztítási eljárásokat kell meghatározni.
  • Reaktív anyagokra vonatkozó tárolási előírások továbbra is fennállnak.

Paskhova és Greiner tanulmányozták a folyamatok hátrányait kis léptékű folyamatos üzemű gyártási folyamatokban.[10]

Folyamatos üzemű áramlásos kémiai reaktorok[szerkesztés]

A folyamatos átfolyásos reaktorok általában fémből, üvegből vagy valamilyen műanyagból (PTFE, PEEK) készülnek. Annak ellenére, hogy a műanyag reaktorok talán az egyik legelterjedtebbek, a fém reaktorok jobb hőmérséklet és nyomás tűrőképességgel bírnak. A reaktor kialakítása ugyancsak nagy szerepet játszik a hatékony fázis összekeverésben, hiszen a megfelelő méret és geometria megválasztásával, illetve csatorna kialakítással növelhetjük a határfelületeket. Ennél fogva az áramlásos rendszerek jobban teljesítenek, mint a szakaszos eljárások. Geometriájukat tekintve a flow kémiai reaktorok jellemzően kis átmérőjű csatornákat tartalmaznak, amelyek közül a leggyakrabban az ún. chip, tekercselt vagy spirális csőreaktor (coiled loop) és töltött ágyas reaktorokat (packed-bed reactor, (PBR)) alkalmazzák. Ezekben a kis mennyiségek miatt jó hőátadási viszonyok valósulnak meg, és az anyagi minőségtől függően akár -78 °C és +300 °C között is alkalmazhatók.[11] Egyes reaktor típusokban fotokatalizált reakciók is elvégezhetők.

A reagensek reaktorban való tartózkodási idejét (azaz a klasszikus lombikos szintézishez hasonlítva a reakció melegítésének vagy lehűtésének az időtartamát) a reaktor térfogatából és az azon átfolyó reakcióelegy sebességből kell kiszámítani:

Tartózkodási idő = Reaktor térfogata / áramlási sebessége

Ezért a hosszabb tartózkodási idő elérése érdekében a reagenseket kisebb sebességgel kell áramoltatni / vagy egy nagyobb térfogatú reaktort lehet használni.

Loop reaktorok[szerkesztés]

A loop reaktorok széles körben elterjedtek a flow kémiában. Ezek anyaga általában közönséges, kereskedelmi forgalomban kapható inert fluoropolimer (PTFE, PFA, FEP) vagy rozsdamentes acél, esetleg PEEK [poli(éter-éter-keton)] csövekből készül. A csövezés alakját tekintve feltekert cső formájú, a méretezésük többnyire 1/8′′ vagy 1/16′′ külső átmérőjű csövek, melyek változatos belső átmérővel rendelkezhetnek (0.01′′, 0.02′′, 0.03′′, 0.04′′, 1/16′′, stb). A megfelelő anyagi minőség kiválasztása a felhasználás céljának megfelelően történik. A fluoropolimerek hőmérséklet és nyomással szembeni stabilitása a csövezés falvastagságán múlik, amely információt a gyártó szolgáltatja. UV és látható sugárzással szemben az FEP bizonyítottan megfelelő, elsősorban a kiváló fény áteresztő képességének köszönhetően. Rozsdamentes acél a megfelelő választás magas hőmérséklet és nyomás esetén, noha kis ellenállása van a korrozív, maró anyagokkal szemben (ilyen esetben ötvözeteket célszerű használni). [2]

Chip reaktor[szerkesztés]

A kémiai, különösen a biokémiai analízis területén kiemelt szerep jut a mikrofluidikai és a Lab-on-a-Chip technológiáknak. Az ilyen eszközökben a mikroméret és az arányos méret csökkentés számos hatása előnyösen használható fel, az enzimatikus folyamatok költséghatékonnyá tehetők a makroméretű megvalósításhoz képest. A mikroreaktorok olyan, mikrotechnológiával készülő reakciórendszerek, melyek mérete legalább az egyik dimenzióban a szubmilliméteres tartományba esik. Az arányos méretcsökkentés hatásainak kiaknázása által mikroreaktoros környezetben jobb hatékonysággal hajthatók végre a reakciók, mint a hagyományos makroszkopikus reaktorokban. A mikroreaktorban zajló folyamatok kizárólag időfüggést mutatnak, azaz a termelési volumen növelése csupán az idő függvénye. Mindemellett a mikro környezetben homogénebb hőmérséklet eloszlás, egyenletesebb keveredés érhető el, a nagyobb felület-térfogat arány hatékonyabb, míg a rövidebb diffúziós távolságok gyorsabb reakciót eredményeznek. [12]

Töltött ágyas reaktor[szerkesztés]

Ezen típusok tartalmazzák a töltetes oszlopokat vagy patronokat, melyek lehetnek üveg, polimer, vagy rozsdamentes acélból, visszazárható végzárókkal, amikben található egy szűrő lap és/vagy frit. Töltött ágyaknál jellemzően az egész oszlop vagy csatorna szilárd anyaggal van töltve, így a szemcsék elmozdulása korlátozott. Az ágy lehet random apró tárgyakkal feltöltve, mint például Raschig gyűrű (gyűrű alakú tölteléktestet) vagy más specifikus töltet, beágyazva szűrő részegységek közé, amiken keresztülhalad a reakcióelegy. Fontos a töltet szemcsemérete, hiszen a nagyobb szemcsék viszonylag kis felület-térfogat aránnyal rendelkeznek, és mivel a reakció közismerten a felületen játszódik ez ronthatja a szintézis hatékonyságát. Viszont a töltetek szemcseméretének túlon túl való csökkentése sem javasolt, ugyanis ekkor az oszlopon jelentős ellenállás léphet fel, ezáltal használhatatlanná válhat a rendszer. [13]

Áramlásos reaktorok mérete[szerkesztés]

A mikroreaktorok illetve a kis méretű áramlásos kémiai reaktorok ideálisak lehetnek különböző laboratóriumi és szintézisfejlesztési kísérletekhez. Flow kémiai reaktorok képesek tonnás nagyságrendben is működni. A BASF például évente több mint, 3000 tonna királis amint termel a lipáz katalizált folyamatos áramlású biotranszformációban.[14]

Felhasználási területek[szerkesztés]

Széles körben alkalmazható a szintetikus kémia számos területén, többek között: oxidációk,[15] redukciók,[16] fázistranszfer alkilezések,[17] C-N kötés kialakítások,[18] diazo vegyület előállítások,[19] kutatási és termelési fázisban is.

Gázreakciók flowban[szerkesztés]

A laboratóriumi méretű flow reaktorok ideális rendszerek gázbevezetéssel járó folyadék-gáz vagy folyadék-gáz-szilárd fázisú reakciók kivitelezéséhez. Használatuk különösen előnyös mérgező vagy egyéb veszélyes gázok alkalmazása esetén. Áramlásos kémiai rendszerekben eddig legsikeresebb gázreakciók a hidrogénezések[20] és karbonilezési[21][22] reakciók voltak, azonban más gázok (etilén, ózon) esetében is eredményes volt az addig batch reakciók áramlásos közegbe való adaptációja.

Fotokémiai reakciók áramlásos reaktorokban[szerkesztés]

Az áramlásos fotokémia számos előnyt kínál a klasszikus szakaszos üzemű fotokémiai módszerekkel szemben. A fotokémiai reakciókat azon fotonok vezérlik, amelyek képesek a kívánt reakcióban résztvevő molekulákat aktiválni. Az áramlásos kémiai mikroreaktorok nagy felület / térfogataránya maximalizálja a megvilágítást, de ugyanakkor lehetővé teszi a hatékony hűtést is, amivel csökkenthetők a termikus melléktermékek megjelenése.

Elektrokémiai reakciók áramlásos reaktorokban[szerkesztés]

Az áramlásos körülmények között megvalósított elektrokémiai reakciók is számos előnnyel rendelkeznek az analóg lombikos eljárásokhoz képest. Az elektrokémiai reakciók, hasonlóan a fotokémiai reakciókhoz, reagens nélküli reakcióknak tekinthetők. Egy folyamatos üzemű átfolyásos elektrokémai reaktorban csökkenteni lehet az elektródok közötti távolságot, ezáltal könnyebben kézben tartható a reakcióba bevitt elektronok száma, így jobban kezelhetőbb és szelektívebb reakciókat lehet kivitelezni.[23] Az újabb fejlesztéseknek köszönhetően az áramlásos kémiai reaktorok és spektroelektrokémiai módszerek kombinálásával több elektronátviteli lépésből álló reakciók és instabil köztitermékek teljes elemzését is el lehet végezni.[24]

Folyamatos üzemű biotranszformációk[szerkesztés]

Az optikailag aktív vegyületek egyik korszerű, és zöld előállítási technikája, a folyamatos üzemű áramlásos biotranszformáció. Ennek fontosságát és térhódítását bizonyítja, a már korábban említett BASF amin előállítási példája. Mind az izolált enzimek, mind egész-sejtes rendszerek alkalmazhatók biokatalizátorként. A rögzített enzimes reaktorok használta a legelterjedtebb számos kedvező tulajdonsága miatt, ugyanis általában nagy áramlási sebességgel is használhatóak és minimális a mellékreakciók előfordulása. A rögzített egész-sejtes rendszerek általában csőreaktorokba töltve (töltött ágyas) használhatók fel,[25] és a megfelelő immobilizálási eljárás esetén megelőzhető a folyamatos működés során az enzim kimosódása, valamint a sejtek újrafelhasználhatók maradnak.[26] A rögzített egész-sejtes biokatalizátorokat áramlásos körülmények között széles körben alkalmazzák, például a hidroláz aktivitású sejteket biodízel előállításban[27] és egész-sejtes Aspergillus oryzae a flurbiprofen kinetikus rezolválásában.[28]

Tisztítási műveletek áramlásos közegben[29][szerkesztés]

A létező módszerek két nagy csoportra oszthatók a többlépéses szintézisben preferált elhelyezkedésük alapján:[30]

  • in-line feldolgozás: melléktermék kiszűrése, folyadék-folyadék elválasztás, gáz-folyadék elválasztás, szilárd hordozóhoz kötött gyanták kiszűrése
  • végtermék tisztítás: "catch & release" kromatográfia (félfolyamatos), sóképzés és semlegesítés ismétlése többszörös extrakcióval, szimultán mozgóágyas kromatográfia, kristályosítás vagy átkristályosítás (félfolyamatos), centrális megoszlásos kromatográfia (CPC)

További lehetőségek[szerkesztés]

Egyre növekszik az érdeklődés a folyamatos áramlásos reaktorokban elvégezhető polimerizációs reakciók iránt is, mint például reverzibilis addíciós-fragmentációs láncátadásos gyökös polimerizáció vagy RAFT polimerizáció.[31][32]

Folyamatos üzemű áramlásos kémiai technikákat alkalmaztak már nanorészecskék szabályozott előállítására is.[33] A mikroreaktorok elérhető nagyon gyors keveredés és kiváló hőmérséklet szabályozása miatt, kivitelezhető a nanorészecskék egyenletes és szűk részecskeméret-eloszlásban való előállítása.

Az általános előnyeit már egyre többen kezdik megismeri a technológiának, azonban fontos kihangsúlyozni, hogy az áramlásos kémia is csak bizonyos átalakításokban előnyös és nem mindenre megoldás. Ennek megfelelően minden esetben mérlegelni kell, hogy megéri-e folyamatos áramban végezni a reakciót a hagyományos, szakaszos szintézissel szemben. Mivel ez a döntés sosem fehér vagy fekete, kár lenne általános reakciókat beskatulyázni egyik vagy másik csoportba. Számos általánosítás azonban lehetséges a költség-haszon elemzés felgyorsítása érdekében, és amennyiben az áramlásos kémiára esett a választás, egy tapasztalt szakember könnyedén előnyt kovácsolhat a technológiából.[34]

Források[szerkesztés]

  1. ↑ a b Georgiádes Ádám - Betekintés az áramlásos kémiába. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  2. ↑ a b Plutschack, Matthew B., Kerry (2017. szeptember 27.). „The Hitchhiker’s Guide to Flow Chemistry” (angol nyelven). Chemical Reviews 117 (18), 11796–11893. o. DOI:10.1021/acs.chemrev.7b00183. ISSN 0009-2665.  
  3. ↑ Gomollón-Bel, Fernando (2019. április 1.). „Ten Chemical Innovations That Will Change Our World: IUPAC identifies emerging technologies in Chemistry with potential to make our planet more sustainable”. Chemistry International 41 (2), 12–17. o. DOI:10.1515/ci-2019-0203. ISSN 1365-2192.  
  4. ↑ Nagaki, Aiichiro, Jun-ichi (2014. szeptember 3.). „Three-Component Coupling Based on Flash Chemistry. Carbolithiation of Benzyne with Functionalized Aryllithiums Followed by Reactions with Electrophiles” (angol nyelven). Journal of the American Chemical Society 136 (35), 12245–12248. o. DOI:10.1021/ja5071762. ISSN 0002-7863.  
  5. ↑ Zhao, Jingjing, Chungu (2014. április 25.). „Direct N-acylation of azoles via a metal-free catalyzed oxidative cross-coupling strategy” (angol nyelven). Chemical Communications 50 (36), 4751. o. DOI:10.1039/c4cc01587h. ISSN 1359-7345.  
  6. ↑ Movsisyan, M., J. K. E. T. (2016. április 25.). „Taming hazardous chemistry by continuous flow technology” (angol nyelven). Chemical Society Reviews 45 (18), 4892–4928. o. DOI:10.1039/C5CS00902B. ISSN 0306-0012.  
  7. ↑ Fitzpatrick, Daniel E., Steven V. (2016. február 19.). „A Novel Internet-Based Reaction Monitoring, Control and Autonomous Self-Optimization Platform for Chemical Synthesis” (angol nyelven). Organic Process Research & Development 20 (2), 386–394. o. DOI:10.1021/acs.oprd.5b00313. ISSN 1083-6160.  
  8. ↑ Perera, Damith, Shalini (2018. január 26.). „A platform for automated nanomole-scale reaction screening and micromole-scale synthesis in flow” (angol nyelven). Science 359 (6374), 429–434. o. DOI:10.1126/science.aap9112. ISSN 0036-8075.  
  9. ↑ Boros, Zoltán, Katalin (2019. június 1.). „Continuous flow production in the final step of vortioxetine synthesis. Piperazine ring formation on a flow platform with a focus on productivity and scalability” (angol nyelven). Journal of Flow Chemistry 9 (2), 101–113. o. DOI:10.1007/s41981-019-00036-x. ISSN 2062-249X.  
  10. ↑ Pashkova, Aneta (2011. szeptember 1.). „Towards Small-Scale Continuous Chemical Production: Technology Gaps and Challenges” (angol nyelven). Chemie Ingenieur Technik 83 (9), 1337–1342. o. DOI:10.1002/cite.201100037.  
  11. ↑ Ley, Steven V., Rebecca M. (2015. augusztus 24.). „Machine-Assisted Organic Synthesis” (angol nyelven). Angewandte Chemie International Edition 54 (35), 10122–10136. o. DOI:10.1002/anie.201501618. PMID 26193360.  
  12. ↑ Ender, Ferenc, Botond (2016. március 1.). „Microfluidic multiple cell chip reactor filled with enzyme-coated magnetic nanoparticles — An efficient and flexible novel tool for enzyme catalyzed biotransformations” (angol nyelven). Journal of Flow Chemistry 6 (1), 43–52. o. DOI:10.1556/1846.2015.00036. ISSN 2062-249X.  
  13. ↑ Fődi, Tamás (2019. április 25.). „Töltött ágyas reaktorok alkalmazása áramlásos kémiai rendszerekben” (magyar nyelven).  
  14. ↑ Chiral amine synthesis : methods, developments and applications. Nugent, Thomas C. 2010. ISBN 978-3-527-32509-2 Hozzáférés: 2020. április 7.  
  15. ↑ Hartman, Ryan L., Klavs F. (2011. augusztus 8.). „Deciding Whether To Go with the Flow: Evaluating the Merits of Flow Reactors for Synthesis” (angol nyelven). Angewandte Chemie International Edition 50 (33), 7502–7519. o. DOI:10.1002/anie.201004637.  
  16. ↑ Cecilia C. Russell – Jennifer R. Baker – Peter J. Cossar: Recent Developments in the Use of Flow Hydrogenation in the Field of Medicinal Chemistry. 2017–01–25. ISBN 978-953-51-2869-4 Hozzáférés: 2020. április 7.  
  17. ↑ Timothy Noël – Yuanhai Su – Volker Hessel: Beyond Organometallic Flow Chemistry: The Principles Behind the Use of Continuous-Flow Reactors for Synthesis. 2015. 1–41. o. (sorozatszám?) ISBN 978-3-319-33241-3 Hozzáférés: 2020. április 7.   sorozatszám sorozat nélkül,
  18. ↑ Cranwell, Philippa B., Duncan L. (2012. augusztus 14.). „Flow synthesis using gaseous ammonia in a Teflon AF-2400 tube-in-tube reactor: Paal–Knorr pyrrole formation and gas concentration measurement by inline flow titration” (angol nyelven). Organic & Biomolecular Chemistry 10 (30), 5774–5779. o. DOI:10.1039/C2OB25407G. ISSN 1477-0539.  
  19. ↑ Müller, Simon T. R. (2015. január 1.). „Diazo Compounds in Continuous-Flow Technology”. ChemSusChem 8 (2), 245–250. o. [2020. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1002/cssc.201402874. ISSN 1864-5631. (Hozzáférés: 2020. április 7.)  
  20. ↑ Cossar, Peter J., Michela I. (2015. április 25.). „The expanding utility of continuous flow hydrogenation” (angol nyelven). Organic & Biomolecular Chemistry 13 (26), 7119–7130. o. DOI:10.1039/C5OB01067E. ISSN 1477-0520.  
  21. ↑ Csajági, Csaba, Krisztián (2008. április 1.). „High-Efficiency Aminocarbonylation by Introducing CO to a Pressurized Continuous Flow Reactor” (angol nyelven). Organic Letters 10 (8), 1589–1592. o. DOI:10.1021/ol7030894. ISSN 1523-7060.  
  22. ↑ Mercadante, Michael A. (2011. április 25.). „Continuous-flow, palladium-catalysed alkoxycarbonylation reactions using a prototype reactor in which it is possible to load gas and heat simultaneously” (angol nyelven). Organic & Biomolecular Chemistry 9 (19), 6575. o. DOI:10.1039/c1ob05808h. ISSN 1477-0520.  
  23. ↑ Noyhouzer, Tomer (2013. január 1.). „A New Electrochemical Flow Cell for the Remote Sensing of Heavy Metals” (angol nyelven). Electroanalysis 25 (1), 109–115. o. DOI:10.1002/elan.201200369.  
  24. ↑ Noyhouzer, Tomer, Ushula M. (2017. május 16.). „Modular Flow-Through Platform for Spectroelectrochemical Analysis” (angol nyelven). Analytical Chemistry 89 (10), 5246–5253. o. DOI:10.1021/acs.analchem.6b04649. ISSN 0003-2700.  
  25. ↑ Nagy‐Győr, László, Viktória (2018. szeptember 4.). „Co‐immobilized Whole Cells with ω‐Transaminase and Ketoreductase Activities for Continuous‐Flow Cascade Reactions” (angol nyelven). ChemBioChem 19 (17), 1845–1848. o. DOI:10.1002/cbic.201800286. ISSN 1439-4227.  
  26. ↑ Polakovič, Milan, Marek (2017. május 1.). „Progress in biocatalysis with immobilized viable whole cells: systems development, reaction engineering and applications” (angol nyelven). Biotechnology Letters 39 (5), 667–683. o. DOI:10.1007/s10529-017-2300-y. ISSN 0141-5492.  
  27. ↑ Guldhe, Abhishek, Taurai (2015. január 1.). „Advances in synthesis of biodiesel via enzyme catalysis: Novel and sustainable approaches” (angol nyelven). Renewable and Sustainable Energy Reviews 41, 1447–1464. o. DOI:10.1016/j.rser.2014.09.035.  
  28. ↑ Tamborini, Lucia, Andrea (2013. november 1.). „Biotransformation with whole microbial systems in a continuous flow reactor: resolution of (RS)-flurbiprofen using Aspergillus oryzae by direct esterification with ethanol in organic solvent” (angol nyelven). Tetrahedron Letters 54 (45), 6090–6093. o. DOI:10.1016/j.tetlet.2013.08.119.  
  29. ↑ Bana, Péter, Klára (2017. december 1.). „The route from problem to solution in multistep continuous flow synthesis of pharmaceutical compounds” (angol nyelven). Bioorganic & Medicinal Chemistry 25 (23), 6180–6189. o. DOI:10.1016/j.bmc.2016.12.046.  
  30. ↑ Agostino, Fletcher J. (2015. október 1.). „Advances in steady-state continuous-flow purification by small-scale free-flow electrophoresis” (angol nyelven). TrAC Trends in Analytical Chemistry 72, 68–79. o. DOI:10.1016/j.trac.2015.03.023.  
  31. ↑ Seyler, Helga, Andrew B. (2012. április 25.). „Continuous flow synthesis of conjugated polymers” (angol nyelven). Chem. Commun. 48 (10), 1598–1600. o. DOI:10.1039/C1CC14315H. ISSN 1359-7345.  
  32. ↑ Hornung, Christian H., Malte (2011. május 20.). „Controlled RAFT Polymerization in a Continuous Flow Microreactor” (angol nyelven). Organic Process Research & Development 15 (3), 593–601. o. DOI:10.1021/op1003314. ISSN 1083-6160.  
  33. ↑ Gottesman, Ronen, Ilan (2012. április 25.). „Silver nanowires and nanoparticles from a millifluidic reactor: application to metal assisted silicon etching” (angol nyelven). New Journal of Chemistry 36 (12), 2456. o. DOI:10.1039/c2nj40763a. ISSN 1144-0546.  
  34. ↑ Örkényi, Róbert (2019. április 25.). „Flow chemistry techniques in the development of the synthesis of active pharmaceutical ingredients and their intermediates” (angol nyelven).  

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Áramlásos_kémia&oldid=25662731”