Tagar-kultúra

	Tagar-kultúra
Korszak	Bronzkor
Földrajzi kiterjedés	Minuszinszki-medence
Követő korszak	Tastiki kultúra
	A Wikimédia Commons tartalmaz Tagar-kultúra témájú médiaállományokat.

A Tagar-kultúra egy bronzkori szaka régészeti kultúra volt, amely a Kr. e. 8. és a Kr. e. 1. század között virágzott Dél-Szibériában (Hakassziai Köztársaság, Krasznojarszki terület déli része, Kemerovói tartomány keleti része). A kultúra nevét a Jenyiszej folyó egy szigetéről kapta. A civilizáció az ókori Eurázsia egyik legnagyobb bronzolvasztó központja volt.

Története[szerkesztés]

A Tagar-kultúrát a Karaszuk-kultúra előzte meg. Általában az andronovói kultúra leszármazottainak tekintik őket, és gyakran az indoirániakkal hozzák őket kapcsolatba, de a türk dinlin törzs is a Tagar-kultúra része volt. A tagar nép nyugat- és kelet-eurázsiai származás keverékével rendelkezett, a kelet-ázsiai származás a vaskorban egyre erősödött.

Az i. e. 2. századtól a tagar korszakot a hun hatású időszak követte, amely a hsziungnuk felemelkedéséhez kötődik. A "tesinszki-kultúra" a Minuszinszki-medence kultúrája volt, a Kr. e. 1. századtól a Kr. u. 1. századig. A Tastiki kultúra a Tagar-kultúra és a hsziungnuk és a Hszienpej-kultúra találkozási pontján állt, és művészeti fejlődése is erre az időszakra vezethető vissza.

Ezt követte a tasztyiki kultúra (Kr. u. 1.-4. század).

Kutatások[szerkesztés]

A minuszinszki-medencében először Daniel Gottlieb Messerschmidt ásatott 1722-ben. Ő és Philip Johan von Strahlenberg voltak az elsők, akik rámutattak a tagár- és a nyugatabbra fekvő szkíta kultúrák közötti hasonlóságokra. A tagarokról az első régészeti leírásokat Szergej Tyeplouhov készítette. Az ő periodizációja képezte a későbbi kutatások alapját.

Jellemzőik[szerkesztés]

A 25-30 m magas, 500 m átmérőjű Salbyk kurgan az ásatás előtt, i. e. 5-4. sz. Felső Enisey-Irtysh interfluviális. Fotó a 20. sz. elejéről. A Salbyk-kurgánt balbálok veszik körül, tetején kurgan-obeliszkkel. Források: Adrianov A.V., "Válogatás a Minusinsk területén végzett kurgan-ásatások terepi feljegyzéseiből", Minusinsk, 1902-1924, 56. o., és Devlet M.A., "Nagy Salbyk kurgan - egy törzsfőnök sírja", in: History of Siberia, Tomsk, 1976, 147. o.

A tagarok agyagkemencékkel és nagy tűzhelyekkel fűtött, fából készült lakásokban éltek. Egyes településeket erődítményekkel vettek körül. Állattenyésztésből éltek, állatállományuk túlnyomórészt nagy szarvasmarhákból, lovakból, kecskékből és juhokból állt. A földművelésnek is vannak bizonyítékai, amely nyomok öntözésre utalnak.

A tagarok a dél-európai oroszországi szkítákhoz nagyon hasonló állatművészeti motívumokat (szkíta művészet) készítettek.

A kultúra talán legszembetűnőbb jellegzetességei a hatalmas, kőtáblákkal kerített királyi kurgánok, amelyek sarkait négy függőleges sztélé jelöli. A korai tagar-korszakból származó temetkezések jellemzően egyszeri temetkezések. A későbbi Tagar-korszakban a kollektív temetkezések válnak gyakoribbá. Ezt a tagarok társadalmi fejlődésének jeleként értelmezték.

Fizikai jellemzőik[szerkesztés]

A tagar népet számos antropológus vizsgálta. A tagarokat a kutatók europid vonásúakként jellemezték.

Genetikai kutatások[szerkesztés]

A tagarok és más eurázsiai ősi populációk többdimenziós skálázása mtDNS-szekvenciák alapján:

Kora-vaskori dél-szibériai genetikai felmenők. A Slab-grave népe egységesen ősi északkelet-ázsiai (ANA,) eredetű, míg a nyugatra fekvő Szaka populációk nyugat-eurázsiai (Szintasta) és ősi északkelet-ázsiai (Baikal_EBA) ősökkel kombináltak, kisebb BMAC admikcióval.

A Minuszinszki-medencei kultúrák (az új emberi csontdátumok összegzett valószínűségi eloszlása, Afanaszjevói kultúrától a Tagar-kultúrákig).

2009-ben a Human Genetics című folyóiratban megjelent egy genetikai tanulmány az ősi szibériai kultúrákról, az Andronovói kultúráról, a Karaszuk-kultúráról, a Tagar-kultúráról és a Tastiki-kultúráról. 2009-ben a Tagar-kultúra tizenkét, i. e. 800 és i. sz. 100 között élt egyedét vizsgálták. 10 egyed mtDNS kivonataiból megállapították, hogy három mintát képviselnek a T3 haplocsoportból, egy mintát az I4-ből, egy mintát a G2a-ből, egy mintát a C-ből, egy mintát az F1b-ből és három mintát a H-ból (köztük egy mintát a H5-ből).

A hat személy Y-DNS-éből származó kivonatokat mind az R1a1 Y-kromoszóma haplocsoporthoz tartozónak határozták meg, amelyről úgy gondolják, hogy a korai indoeurópaiak kelet felé irányuló vándorlását jelzi. 10 SNP elemzése alapján a tagari egyének többsége elsősorban európai származásúnak minősült, egy vegyes származású egyén kivételével. A pigmentációs fenotípust mutató egyedek valamivel több mint felének (5) kék szemszínt, míg 4 egyednek valószínűleg kék vagy barna szemű volt. A legtöbbjük szőke vagy világosbarna hajszínnel.

A Tagar-kultúra maradványaiból származó mtDNS vizsgálat eredménye 2018-ban a PLOS One című folyóiratban jelent meg. A Tagar-kultúra korai éveiből származó maradványok szoros rokonságot mutattak a pontusi sztyeppén élő kortárs szkítákéval. A tanulmány szerzői szerint e genetikai hasonlóság forrása a kelet-ázsiai anyai haplocsoportok gyakoriságának jelentős növekedése volt a tagari népességben, amely a vaskorban következett be. A tagar minták közel 46%-a hordozott kelet-ázsiai anyai haplocsoportot a vaskorban, a D és C vonal gyakorisága pedig több mint megháromszorozódott a korai tagar időszakhoz képest.

A Nature folyóiratban 2018 májusában megjelent genetikai tanulmány nyolc, a Tagar-kultúrának tulajdonított személy maradványait vizsgálta. A begyűjtött három Y-DNS-minta mindegyike az R1 haplocsoportba tartozott. A begyűjtött mtDNS-minták az N1a1a1a1, N9a9, H5a1, W1c, U2e2, A8a1, U2e1h és F1b1b csoportba tartoztak. A tagarok nagyobb arányban rendelkeztek keleti vadász-gyűjtögető (EHG) ősökkel, mint a szkíta kultúrák összes többi népe. Megállapították, hogy körülbelül 83,5%-ban nyugati sztyeppei pásztor (WSH), 9%-ban ősi észak-eurázsiai (ANE) és 7,5%-ban szibériai vadász-gyűjtögető ősökkel rendelkeztek.

Egy későbbi, 2020-as genetikai vizsgálat a Tagar vizsgálati példányokat úgy modellezte, hogy azok mintegy 70%-ban a Szintasta-kultúrából, 25%-ban az Ősi Északkelet-ázsiai (ANA) bácskai vadász-gyűjtőktől, 5%-ban pedig a Baktria-Margiana Régészeti Komplexumból származnak.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Tagar culture című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

Pilipenko, Aleksandr S. (20 September 2018). "Maternal genetic features of the Iron Age Tagar population from Southern Siberia (1st millennium BC)". PLOS ONE. 13 (9): e0204062. Bibcode:2018PLoSO..1304062P. doi:10.1371/journal.pone.0204062. ISSN 1932-6203. PMC 6147448. PMID 30235269.
Di Cosmo, Nicola (April 22, 2004). Ancient China and Its Enemies: The Rise of Nomadic Power in East Asian History. Cambridge University Press. ISBN 978-0521543828. Retrieved February 17, 2015.
Keyser, Christine; Bouakaze, Caroline; Crubézy, Eric; Nikolaev, Valery G.; Montagnon, Daniel; Reis, Tatiana; Ludes, Bertrand (May 16, 2009). "Ancient DNA provides new insights into the history of south Siberian Kurgan people". Human Genetics. 126 (3): 395–410. doi:10.1007/s00439-009-0683-0. PMID 19449030. S2CID 21347353.
"Neolithic and Metal Age cultures". Encyclopædia Britannica Online. Encyclopædia Britannica. Retrieved February 15, 2015.
Hartley, Charles W.; Yazicioğlu, G. Bike; Smith, Adam T. (19 November 2012). The Archaeology of Power and Politics in Eurasia: Regimes and Revolutions. Cambridge University Press. p. 245. ISBN 978-1-139-78938-7. "The Dinlin are considered to have been part of the Tagar Culture and are mentioned in the written sources as being among the acquired "possessions" of the Huns (Mannai—Ool 1970: 107; Sulimirski 1970: 112)."

Pilipenko, Aleksandr S. (20 September 2018). "Maternal genetic features of the Iron Age Tagar population from Southern Siberia (1st millennium BC)". PLOS ONE. 13 (9): e0204062. Bibcode:2018PLoSO..1304062P. doi:10.1371/journal.pone.0204062. ISSN 1932-6203. PMC 6147448. PMID 30235269. The Tagar population had a mixed mtDNA pool dominated by Western Eurasian haplogroups and subgroups (H, HV6, HV*, I, K, T, U2e, U4, U5a, and U*) and, to a lesser degree, Eastern Eurasian haplogroups (A*, A8, C*, C5, D, G2a, and F1b). The Tagar population showed a similar mtDNA pool structure to those of other Iron Age populations representing the "Scythian World." We observed particularly high similarity between the Tagar and Classic Scythians from the North Pontic region. Our results support the assumption that genetic components introduced by Bronze Age migrants from Western Eurasia contributed to the formation of the genetic composition of Scythian period populations in Southern Siberia.
"Hall 31. Tesinsky culture exhibit". State Hermitage Museum.
Байбердина (Талягина), М. А. (24 September 2019). "ИЗОБРАЖЕНИЯ ТЕСИНСКОГО ВРЕМЕНИ В МИНУСИНСКОЙ КОТЛОВИНЕ В КОНТЕКСТЕ АРХЕОЛОГИЧЕСКОГО МАТЕРИАЛА". Теория и практика археологических исследований (in Russian). 27 (3): 20–34. doi:10.14258/tpai(2019)3(27).-02. ISSN 2712-8202.
Yang, Jianhua; Shao, Huiqiu; Pan, Ling (2020). "The Northern Zone of China and the Eurasian Steppe in the Early Iron Age". The Metal Road of the Eastern Eurasian Steppe: The Formation of the Xiongnu Confederation and the Silk Road. Springer. p. Fig. 5.43. doi:10.1007/978-981-32-9155-3_5. ISBN 978-981-329-155-3. S2CID 213480715.
Jeong, Choongwon (2020). "A Dynamic 6,000-Year Genetic History of Eurasia's Eastern Steppe". Cell. 183 (4): 890–904.e29. doi:10.1016/j.cell.2020.10.015. hdl:21.11116/0000-0007-77BF-D. ISSN 0092-8674. PMC 7664836. PMID 33157037.
Svyatko, Svetlana V; Mallory, James P; Murphy, Eileen M; Polyakov, Andrey V; Reimer, Paula J; Schulting, Rick J (2009). "New Radiocarbon Dates and a Review of the Chronology of Prehistoric Populations from the Minusinsk Basin, Southern Siberia, Russia" (PDF). Radiocarbon. 51 (1): 243–273. doi:10.1017/S0033822200033798.

Pilipenko, Aleksandr S.; Trapezov, Rostislav O.; Cherdantsev, Stepan V.; Babenko, Vladimir N.; Nesterova, Marina S.; Pozdnyakov, Dmitri V.; Molodin, Vyacheslav I.; Polosmak, Natalia V. (20 September 2018). "Maternal genetic features of the Iron Age Tagar population from Southern Siberia (1st millennium BC)". PLOS ONE. 13 (9): e0204062. Bibcode:2018PLoSO..1304062P. doi:10.1371/journal.pone.0204062. ISSN 1932-6203. PMC 6147448. PMID 30235269. "According to the results of Unterlander et al. [4], East Eurasian mtDNA components in the Western Eurasian steppe belt increased during the Early Iron Age .... The observed reduction in the genetic distance between the Middle Tagar population and other Scythian-like populations of Southern Siberia (Fig 5; S4 Table), in our opinion, is primarily associated with an increase in the role of East Eurasian mtDNA lineages in the gene pool (up to nearly half of the gene pool) and a substantial increase in the joint frequency of haplogroups C and D (from 8.7% in the Early Tagar series to 37.5% in the Middle Tagar series)." .... "We observed differences in the mtDNA pool structure between the Early and the Middle chronological stages of the Tagar culture population, as evidenced by the change in the ratio of Western to Eastern Eurasian mtDNA components. The contribution of Eastern Eurasian lineages increased from about one-third (34.8%) in the Early Tagar group to almost one-half (45.8%) in the Middle Tagar group."
Damgaard et al. 2018, "The southern Siberian Tagar show unequal ancestry contributions from Bronze Age herders (83.5%) and southern Siberian hunter-gatherers (7.5%), as well as an additional contribution of Mal’ta (MA1 individual)-like ancestry (9%), indicating differences in the sources of hunter-gatherer admixture across the Sakas.".
Jeong, Choongwon; Wang, Ke; Wilkin, Shevan; Taylor, William Timothy Treal; Miller, Bryan K.; Bemmann, Jan H.; Stahl, Raphaela; Chiovelli, Chelsea; Knolle, Florian; Ulziibayar, Sodnom; Khatanbaatar, Dorjpurev; Erdenebaatar, Diimaajav; Erdenebat, Ulambayar; Ochir, Ayudai; Ankhsanaa, Ganbold (2020-11-12). "A Dynamic 6,000-Year Genetic History of Eurasia's Eastern Steppe". Cell. 183 (4): 890–904.e29. doi:10.1016/j.cell.2020.10.015. hdl:21.11116/0000-0007-77BF-D. ISSN 0092-8674. PMC 7664836. PMID 33157037. S2CID 214725595.
Marsadolov, L. (2014). "The Great Salbyk Barrow in Siberia (Archaeoastronomical Aspects of its Studying)". Archaeoastronomy and Ancient Technologies. 2 (2): 59–65. S2CID 132181643.
Yang, Jianhua; Shao, Huiqiu; Pan, Ling (2020). "The Northern Zone of China and the Eurasian Steppe in the Early Iron Age". The Metal Road of the Eastern Eurasian Steppe: The Formation of the Xiongnu Confederation and the Silk Road. Springer. p. Fig. 5.37. doi:10.1007/978-981-32-9155-3_5. ISBN 978-981-329-155-3.