Slatina (Oštra Luka)
| Slatina | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| Község | Oštra Luka |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 29 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 5,0 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 5,84 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 51′ 12″, k. h. 16° 27′ 38″Koordináták: é. sz. 44° 51′ 12″, k. h. 16° 27′ 38″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Slatina (szerbül: Слатина) falu Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Oštra Luka községben. Slatina falunak a területmegosztás után a Szerb Köztársasághoz került része.
Fekvése[szerkesztés]
Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 60, közúton 106 km-re nyugatra, Prijedortól légvonalban 29, közúton 57 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 18, közúton 32 km-re nyugatra fekvő dombos, erdős területen fekszik.
Népessége[szerkesztés]
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 48 | 28 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 1 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 0 | 0 |
| Összesen | 48 | 29 |
Története[szerkesztés]
Slatina 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a faluban 28 házat és 156 ortodox szerb lakost számláltak.[4] 1910-ben Slatina községnek a hozzá tartozó Zenkovcival együtt 81 háza és 318 ortodox szerb lakosa volt.[5] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a faluban 62 házat és 379 lakost számláltak.[6] A település iskolája 1932-ben épült.[7] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett, majd nem sokkal ezután megkezdődött a szerb lakosság lázadása az új hatalommal szemben, melyet a szerbek elleni usztasa támadások követtek. A rendelkezésre álló adatok szerint 1941. augusztus 6-án az usztasa egységek behatolása során a horvát honvédség és az NDH rendőrség tagjai a podgrmeči Slatina, Antonić Brdo és Halilovci falvak mintegy 100 lakosát fogták el és ölték meg.[8] A második világháború idején a faluban partizánkórház működött.[9]
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. 1963-ig Ljubija községhez tartozott. Ezután Budimlić Japra község része lett. A bosznia-hercegovinai hadsereg a Sana hadművelet keretében 1995. szeptember 20-án elfoglalta és felgyújtotta a települést. A daytoni békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a háború előtti Slatina település nagyobb, 5,84 km2 területű része a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Oštra Luka községhez került, míg a település kisebb 3,24 km2 területű része a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában levő Sanski Most község területénél maradt.
Híres emberek[szerkesztés]
Slatina faluban született 1879-ben Vaso Glušac, aki számos tisztség mellett az első világháború után a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság Ideiglenes Népi Képviseletének tagja, 1932-től a második világháborúig pedig a Jugoszláv Királyság Szenátusának titkára volt. 1954-ben halt meg Belgrádban.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20435
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20435
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Oštra Luka (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. május 12.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 55. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 261. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 123. o.
- ↑ Branko J. Bokan. Sanski Most. NIGP „Borba“ OOUR „Ekonomska politika” i Skupština opštine (1974). Hozzáférés ideje: 2021. március 13.
- ↑ Bokan, Branko. Prvi krajiški NOP odred (1988)
- ↑ Petrovac u NOB. znaci.org . (Hozzáférés: 2024. március 16.)
További információk[szerkesztés]
