Gadányi Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gadányi Károly
Született1943. október 23. (80 éves)[1]
Murakeresztúr[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • filológus
  • szlavista
  • nyelvész
Iskolái

SablonWikidataSegítség

Gadányi Károly (Murakeresztúr, 1943. október 23. –) magyar nyelvész, szlavista, egyetemi tanár. A nyelvtudományok kandidátusa (1984), a Magyar Tudományos Akadémia doktora (1999). A Vas Megyei Labdarúgó-szövetség elnöke. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szlavisztika Doktori Iskola alapító tagja. A Pécsi Tudományegyetem Alkalmazott Nyelvtudományi Doktori Iskola alapító tagja. A Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének tagja. A Modern Filológiai Társaság elnökhelyettese.

Életpályája[szerkesztés]

1950–1958 között szülővárosában járta ki az általános iskolát. Középiskolai tanulmányait a Nagykanizsai Állami Landler Jenő Gimnázium humán tagozatán végezte el. 1962–1966 között a Pécsi Tanárképző Főiskola magyar-szláv szakos hallgatója volt. 1966–1973 között a Kapuvári Gimnázium magyar-szláv nyelvek tanára volt. 1967–1969 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar hallgatója volt. 1969–1970 között az Oktatási Minisztérium Tudományos Főosztálya kiküldetésében egy évet töltött a Szentpétervári Egyetemen. 1973–1980 között a Szombathelyi Tanárképző Főiskola szláv filológiai tanszékén adjunktus, 1980–1986 között doncens és tanszékvezető, 1986–1996 között egyetemi tanár, 1995–2001 között tudományos főigazgató-helyettes, 2001–2002 között főigazgató, 2001–2008 között rektor volt, 2008–2012 között elnök-rektorhelyettes volt. 1975–1977 között a Maribori Egyetem vendégtanára volt. 1993–1996 között az MLSZ elnökségi tagja volt. 1994–1999 között a Zágrábi Egyetem vendégprofesszora volt. 1995-ben habilitált az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1999-ben a Magyar Tudományos Akadémia doktora lett. 2013-ban professzor emeritus kitüntetést kapott.

Családja[szerkesztés]

Szülei: Gadányi Péter és Hermán Margit voltak. 1967-ben házasságot kötött Kaposi Erzsébettel. Két fiuk született: Gábor (1969) és Péter (1973).

Művei[szerkesztés]

  • The Evolution of Vocabulary in Literary Slovenian (1996)
  • Cultural-Historical Preliminaries to the Formation of the Slovenian national Literary Language (1996)
  • Bevezetés a szláv nyelvtudományba (1997)
  • Adaptation of Slavic Borrowings in the Slovenian Literary Language (1997)
  • Pridjevi koji označuju boju u kajkavskom dijalektu zalskih Hrvata (1997)
  • A melléknevek egy lexikai csoportja a Zala megyei horvátok nyelvjárásában (1998)
  • The Austro-Slavic Cultural-Historical Quasi-Sphere as an Object of Sociolinguistic Study (1998)
  • A Biblia szlovén nyelvű fordításai (1998)
  • Orosz lexika a horvát nyelvben (1999)
  • Szó és szín a szláv nyelvekben (2000)
  • Inter-slavic linguistic contacts and the history of the slavic national literary languages: new approaches to description (2006)
  • A színt jelölő melléknevek összevető jellmezése a szláv nyelvekben (2007)
  • Kocsis Mihály: Tizenhatodik századi ukrán egyházi kézirataink és helyesírásuk (szerkesztő, 2009)
  • A cseh nyelv hatása a szlovén szakszókincs kialakulására (2009)
  • Az igaz tanár üzenete (2011)

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Ki kicsoda a Nyugat-Dunántúlon? Négyévkönyv; felelős szerkesztő: Rikli Ferenc; Ász-Press Kiadói Bt., Nagykanizsa, 2003.
  • Révai új lexikona VII. (Fej–Gak). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-927-241-8  
  • Who is Who Magyarországon. Kiegészítő kötet. 2. kiadás, 2004. Zug, Hübners blaues Who is Who, 2004.
  • Who is who Magyarországon. 7. kiadás. Zug. 2009. Hübners Who is Who.