Urzsum

	Urzsum (Уржум)
	; Urzsum címere
	; Urzsum címere
	Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Kirovi terület
Járás	Urzsumi
Irányítószám	613530, 613531
Körzethívószám	83363
	Népesség
Teljes népesség	774 fő (1782); 1422 fő (1838); 2000 fő (1856); 2000 fő (1861); 4400 fő (1897); 4800 fő (1913); 5700 fő (1926); 6300 fő (1931); 8800 fő (1939); 10 874 fő (1959); 11 387 fő (1970); 11 957 fő (1979); 12 101 fő (1989); 11 900 fő (1992); 12 000 fő (1993); 12 100 fő (1996); 12 200 fő (1998); 12 200 fő (2000); 12 100 fő (2001); 11 514 fő (2002); 11 500 fő (2003); 11 500 fő (2005); 11 500 fő (2006); 11 400 fő (2007); 11 400 fő (2008); 11 426 fő (2009); 10 213 fő (2010); 10 200 fő (2011); 10 189 fő (2012); 10 105 fő (2013); 10 080 fő (2014); 10 052 fő (2015); 9975 fő (2016); 9981 fő (2017); 9919 fő (2018); 9834 fő (2019); 9755 fő (2020); 8448 fő (2021);
	Földrajzi adatok
Időzóna	UTC+03:00
	Elhelyezkedése
	Urzsum Pozíció Oroszország térképén
	é. sz. 57° 07′, k. h. 50° 00′Koordináták: é. sz. 57° 07′, k. h. 50° 00′
	Urzsum Pozíció a Kirovi terület térképén
	A Wikimédia Commons tartalmaz Urzsum témájú médiaállományokat.

Urzsum (oroszul: Уржум) város Oroszország Kirovi területén, az Urzsumi járás székhelye.

Lakossága: 10 213 fő (a 2010. évi népszámláláskor).^[2]

Fekvése[szerkesztés]

A Kirovi terület déli részén, Kirov területi székhelytől 195 km-re délre, az Urzsumka (a Vjatka mellékfolyója) torkolatától 10 km-re fekszik. Területe a Vjatkai-uvalok (dombság) karsztos vidékéhez tartozik. A legközelebbi vasútállomás a 160 km-re délkeletre lévő Vjatszkije Poljani, a Kazany–Agriz vasútvonalon.

Története[szerkesztés]

Írott forrás először az 1554. évvel kapcsolatban említi, amikor Urzsum a vjatkai marik települése volt. 1584-ben már orosz erőd állt a helyén. 1647-ben fából új erődöt építettek, és sánccal, árokkal vették körül. 1796-ban a Vjatkai kormányzóság egyik városa és ujezd székhelye lett.

A 19. században kereskedők városa és a kézművesség egyik központja volt. Urzsumon át nagy mennyiségben szállítottak bőröket, kenyérgabonát, lisztet, egyéb mezőgazdasági termékeket a Volga menti városokba. Az 1861. évi reform előtt kb. kétezer lakosa közül 190 mesterember dolgozott a legkülönbözőbb szakmákban. Az ipari korszak eljöttével a kézműipar jelentősége erősen visszaszorult.

Mint a Vjatka vidékének sok más helysége, Urzsum is száműzetések helyszíne volt.

Közlekedés[szerkesztés]

A járáson vezetett át egykor a forgalmas kazanyi útvonal (Kazanszkij trakt). Ma Urzsumot országút köti észak felé Nolinszkkal és Kirovval, délkelet felé Malmizzsal és Vjatszkije Poljanival. Északnyugat felé aszfaltozott közút teremt kapcsolatot Szovjetszkkel.

A Vjatka a vízi szállítás fontos útvonala, Cepocskino folyami kikötő 12 km-re fekszik a várostól. Urzsum repülőtere negyven éven át, 1992-ig fogadott, illetve indított gépeket, azután lezárták. Még a 2010-es évek elején sem működött. Vasútvonal nincs a környéken.

A mai város[szerkesztés]

A gazdag kereskedők, gyárosok 19–20. század fordulóján épített házai sajátos stílust képviselnek és nagy számban maradtak fenn. A városnak számos műemléke van, köztük a városi hivatal (19. század) és a mozi épülete is (utóbbi 1912-ben nyílt meg). Helytörténeti múzeuma 1924-ben, Kirov – a város szülötte – emlékmúzeuma 1935-ben nyílt meg.

Központi temploma, a Troickij-székesegyház (Szentháromság-székesegyház) 1895–1900 között épült. Harangtornya valószínűleg a korábbi, 1811–1822. években emelt templomból maradt fenn. 1930 közepén a székesegyházat bezárták (bár egy részében tovább is tartottak misét) és raktárnak használták, berendezéseit kifosztották. Miután visszakapta az orosz ortodox egyház, a 21. század elején kívül teljesen felújították.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b ^c ^d Энциклопедия земли Вятской : [в 10 т. / Обл. писат. орг. [и др. ; ред. комис.: В. А. Ситников (пред.) и др.]. — Киров : Вятка, 1994–2008. — (Откуда мы родом?). Т. 1, [кн. 1] : Города / [сост. В. Ф. Пономарев ; ред. В. И. Шишкин]. — 1994. — 447 с. : ил. — Указ. имен: с. 420–441. — Библиогр.: с. 417–419. — 30 000 экз.]
↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 2.)

Források[szerkesztés]

Goroda Rosszii. Enciklopegyija (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994)
Urzsum (orosz nyelven). Kirovobl.ru. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva].
Urzsumi járás járás (orosz nyelven). Kirovreg.ru. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva].
Poszjolok Lebjazsje (Lebjazseszkij rajon) (orosz nyelven). Komanda Kocsujuscsije. (Hozzáférés: 2015. január 18.)

[c8ac33e950fa0e23a05ebeab7a267b3a6a6581f4-1] Энциклопедия земли Вятской : [в 10 т. / Обл. писат. орг. [и др. ; ред. комис.: В. А. Ситников (пред.) и др.]. — Киров : Вятка, 1994–2008. — (Откуда мы родом?). Т. 1, [кн. 1] : Города / [сост. В. Ф. Пономарев ; ред. В. И. Шишкин]. — 1994. — 447 с. : ил. — Указ. имен: с. 420–441. — Библиогр.: с. 417–419. — 30 000 экз.]

[2] A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 2.)

[1]

[2]