Timár Zoltán (színművész)
Timár Zoltán | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1956. (68 éves) Békéscsaba |
Származás | magyar |
Pályafutása | |
Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola |
Híres szerepei | Orsino William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok Wurm Friedrich Schiller: Ármány és szerelem Bálint Hubay Miklós – Ránki György – Vas István: Egy szerelem három éjszakája Melétosz Platón: Szokratész védőbeszéde Fejedelem Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde |
Timár Zoltán IMDb-adatlapja | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Timár Zoltán névvariáns: Tímár Zoltán (Békéscsaba, 1956. –) magyar színész, színházigazgató.
Életpályája[szerkesztés]
1984-ben mesélte:
„Békéscsabán születtem, Szegeden jártam középiskolába…ismerőseim révén jutottam el a Minerva amatőr színjátszó csoportba. Azután ott ragadtam. Szintén ismerősök révén szereztem tudomást arról, hogy létezik a színházakban az úgynevezett segédszínész-státus. Addigra már érdekelt annyira a színház világa, hogy kalandvágyó kedvemben kiálltam a Budapest felé vezető országútra egy bőrönddel és azzal az eltökéltséggel, hogy elmegyek segédszínésznek valahova. Az első kocsi Kecskemétig vitt, ott azonnal bementem a színházba, egyenesen az igazgatóhoz, s nagy bátran kijelentettem, hogy segédszínésznek jöttem. Éppen ott volt a színház karnagya, s a direktor odaszólt: „Vigye le a gyereket a próbaterembe!”. Amikor megláttam a zongorát, gondoltam nem lesz minden rendben. A hangokat persze véletlenül sem találtam el és táncolni se tudtam. Hümmögés, vissza az igazgatóhoz, aki rövid tanácskozás után azt mondta: „Hétfőtől fel van véve. 1500-at tudok adni, rendben?” Ekkor kezdődött a színházzal való intenzív kapcsolatom, ami akkor vált valódi elhatározássá, amikor Ruszt József Kecskeméten vendégrendezett.[1]”
Békéscsabán született. Szegeden folytatott középiskolai tanulmányokat és 1972-ben, 16 évesen otthagyta a szakközépiskolát és segédszínésznek állt Kecskeméten. Itt, segédszínészi munkája mellett hat hónap alatt leérettségizett. A Katona József Színházban Ruszt József volt az egyik mestere. Színészként, 1978-ban végzett a Színház és Filmművészeti Főiskolán, Vámos László osztályában. 1978 őszétől Békéscsabán szerepelt, 1980-tól a budapesti Népszínház szerződtette, a Várszínházban lépett fel. Pályája elején mondta:
„Jó színház után vágyódom, ahol a próba után nem ér véget a színésszé alakulás folyamata… hiszek abban, hogy lesz néhány pályatárs, aki nem rohan állandóan.[2]”
1981-től egy évadot töltött Nyíregyházán, itt a Móricz Zsigmond Színház állandó társulatának egyik alapító tagja lett. 1982-től ismét Békéscsabán játszott. 1984-től 1987-ig a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház társulatának tagja lett. Ezután három éven át Párizsban, egy évig Strasbourgban folytatott színházi tanulmányokat.[3] Franciaországból nyújtotta be színházigazgatói pályázatát is, mivel Gálfy László színházigazgatói mandátuma lejárt, és az 1992–1993-as évadban nyolc pályázó közül elnyerte a Békés Megyei Jókai Színház igazgató-főrendező állását. Vezetése alatt 15 százalékkal növekedett a nézőszám, az 1991-re tervezett 6,5 millió forintos, később 10 millióra, majd 14 millió forintra felemelt bevételi kötelezettséget 15,5 millió forintra teljesítették. Ám évad közben a megyei közgyűlés megvonta tőle a bizalmat, – alkalmatlanság címén – és megfosztotta a kinevezésétől, s az egyik korábbi pályázót, Konter Lászlót bízta meg az igazgatói teendők ellátásával, újabb pályázatot kiírva a direktori szék betöltésére. Konter Lászlót kinevezték a színház élére, az aláírásgyűjtési akciót kezdeményező, illetve sztrájkkal fenyegetőző színészek egy részének fellépése következtében kirúgott színidirektor pedig beperelte a megyei önkormányzatot. 1993 októberében a Gyulai Munkaügyi Bíróság megállapította, hogy a direktor munkaviszonyának felmondása nem valós indokokra alapozódott, ezért kötelezte a megyei önkormányzatot: semmisítse meg a közgyűlés határozatát. Az ítélet nem volt jogerős. A fellebbezés előtt még Timár Zoltán az alábbiakat nyilatkozta:
„Igazságtalanul váltottak le, koncepciós per áldozata vagyok. Az első pillanattól kezdve ellenséges volt velem szemben a megyei önkormányzat pénzügyi és intézményfelügyeleti osztályának a vezetője, Kovács Mihály — a színház gazdasági igazgatójának, Csányi Tibornak kapcsolatai tovább élnek. Érzem, hogy igazam van, elsősorban a mundér becsületének védelme kényszerített bele a per végigvitelébe. A színház jól működött a vezetésem alatt, amit meg lehetett valósítani az elképzeléseimből, azt megvalósítottam. A közönség szerette a színházat, a műsorterv népszerűnek és igényesnek mutatkozott. Nagyon megviselt az, hogy a televízióban bemondatták: emberileg és szakmailag egyaránt alkalmatlan vagyok a színház vezetésére…Miután a jogköröket nem adtam vissza a gazdasági igazgatónak, a megyei közgyűlés elnöke kijelentette: amennyiben nem tudok együtt dolgozni Csányi Tiborral, egyikünktől megválnak. Én lettem az áldozat. Gyakorlatilag a beszélgetésünk után két héttel indult a kampány ellenem… nem vagyok az a típus, aki megfutamodik a nehézségek elől,… azt gondolom, hogy valójában sikerült az ellenkezőjét bebizonyítanom annak, amit a megyei önkormányzat állított rólam. [4]”
Fontosabb színházi szerepei[szerkesztés]
- William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok... Orsino, Illyria hercege
- William Shakespeare: Lear király... szereplő
- Molière: Tartuffe... Damis
- Molière: Férjek iskolája... Valér
- Molière: Doktor Fregoli... Valér
- Molière: Don Juan, avagy a Kőszobor lakomája... Rőzse
- Platón: Szokratész védőbeszéde... Melétosz
- Friedrich Schiller: Ármány és szerelem... Wurm
- Anton Pavlovics Csehov: Három nővér... Fedotyik
- Makszim Gorkij: Éjjeli menedékhely... Mihail Ivanov Kosztiljov, az éjjeli menedékhely tulajdonosa
- Lope de Vega: A kertész kutyája... Ricardo márki
- Arthur Schnitzler: Körtánc... A költő
- Bertolt Brecht: Sophoklés Antigonéja... Thébai vén
- Bertolt Brecht: Kurázsi mama és gyermekei... A zászlós
- Guy de Maupassant – Franz Gribitz – Therese Angeloff: Bel ami... Lakáj
- John Webster: A fehér ördög... Gasparo
- Lucian Blaga: A bálványok ledölnek... szereplő
- Jevgenyij Lvovics Svarc: Az árnyék... Ceasar Borgia, újságíró
- Ion Creangă: Fehér szerecsen... Csupaszképű
- Alexandr Gelman: Prémium... Csernyikov, Potapov főnöke
- Leon Kruczkowski: A szabadság első napja... Michal
- Pierre Barillet – Jean-Pierre Grédy: A kaktusz virága... Igor
- Kisfaludy Károly: A kérők... Perföldy, ügyész
- Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde... Fejedelem
- Jókai Mór: A kőszívű ember fiai... Tormandy
- Németh László: Sámson... 1. Filiszteus
- Hubay Miklós – Ránki György – Vas István: Egy szerelem három éjszakája... Bálint
- Romhányi József – Fényes Szabolcs: Hamupipőke... Pitvarmester, főbajkeverő
- Huszka Jenő: Mária főhadnagy... Krantz doktor
Filmek, tv[szerkesztés]
- Sir John Falstaff (1977)
- Érettségi bankett után (1978)
- Hunyadi László (1978)
- A Danton-ügy (1978)
- Ki beszél itt szerelemről? (1980)... egyetemi hallgató
- Ha majd mindenünk meglesz... (1981)
- Havasi selyemfiú (1981)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Zalai Hírlap, 1984. november 24. (40. évfolyam, 276. szám 5. oldal) Véletlenből — hivatás A zalaegerszegi színház új tagja:Timár Zoltán
- ↑ Magyar Ifjúság, 1978. január 3. (22. évfolyam, 5. szám, 16-17. oldal) Színészinasok – mesterlevél előtt
- ↑ Magyarország, 1992. november 13.(29. évfolyam, 46. szám) Ahogy megszoktuk? Vagy másképp? A Párizsból jött igazgató — Színházi élet Békéscsabán
- ↑ Reggeli Délvilág, 1993. október 21. (4. évfolyam, 246. szám) Timár nem kontár Békéscsabán? A színidirektor visszatér