Lenz Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lenz Gyula
Született1848. március 27.
Pozsony
Elhunyt1910. december 15. (62 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaGömöry Anna Mária Etelka (18741946)
Foglalkozásadéligyümölcskereskedő bérháztulajdonos
SablonWikidataSegítség
Lenz Gyuláné Gömöry Anna Mária Etelka (1874-1946), kereskedőasszony a Testvérek cégvezetője, bérház tulajdonos

Lenz Gyula (Pozsony, 1848. március 27.Budapest, 1910. december 15.) magyar déligyümölcskereskedő, bérháztulajdonos.[1][2]

Életpályája[szerkesztés]

A Lenz család legismertebb sarjainak egyike. A jómódú Lenz család a fennmaradt hagyományok szerint még a középkor végén vándorolt át a svájci Lenzburgból a Pomerániai Wojtaszycébe, ahonnan a 18. század elejére már elszegényedve vándorolt át Magyarországra. Apja Lenz József (18191863), pozsonyi kőfaragó mester, háztulajdonos,[3] anyja Skoff Jozefa (18241898),[4] kiknek házasságából három fiú- és egy leány gyermek született: Lenz Gyula (1848-1910), Lenz Ferenc (1851-1926), kereskedelmi tanácsos, és Lenz János Nepomuk (18431913), a Ferenc József-rend lovagja, akik a kiegyezés körül költöztek át Pozsonyból Pestre, ahol letelepedtek és gyümölcs és fűszer kereskedő vállalatot alapítottak. Leánytestvérük, az Erzsébetfalván lakó Lenz Lujza (1855-?), aki a nemesi származású szentkirályszabadjai Pósa Károly (1840-1917), magyar királyi honvédszázados felesége lett.

A három Lenz fivér a „Lenz Testvérek” nevű céget, egy déligyümölcs-, fűszer- és élelmiszer- (Südfrüchte Händler) kereskedő vállalatot 1877. október elsején közkereseti társaságként alapították meg Budapesten, az üzemét 1864-ben hozták létre.[5] A Lenz Testvérek cég társtulajdonosai 1889-től 1911-ig hivatalosan Lenz Ferenc és Lenz Gyula fivérek voltak.

Lenz Gyula, valamint Ferenc és János nevű testvéreinek tulajdona volt a Budapest IV. kerületi Ferenc József rakpart 2-es szám alatti ház, melyet a 19. század végén vásároltak meg, e ház földszintjén volt a "Lenz Testvérek" déligyümölcs kereskedő cége, fölötte bérházakkal. Az I. kerületi Városmajor utca 22-es számú villa, a Petőfi tér 1-es, a Lónyay utca 24-es bérház,valamint a Régi posta utca 6-os szám szintén a család vagyonát képezte a századfordulónál.

Házassága és leszármazottjai[szerkesztés]

Lenz Gyula 1896. május 9-én Budapesten a IX. kerületben feleségül vette Gömöry Anna Mária Etelka (*Budapest, 1874. február 24.– †Budapest, 1946. november 19.) kisasszonyt,[6] akinek a szülei az evangélikus dobsinai származású Gömöry Gottlieb (18381908), cserzővarga, vadászhadnagy, és a pesti polgári római katolikus Stranszky Hermina (18471939) voltak. Gömöry Gottlieb az 1864-67. évi mexikói önkéntes hadtest magyarországi résztvevői között vett részt, amikor Habsburg–Lotaringiai Miksa főherceg a mexikói trón elfoglalásáért utazott Amerikába vadászhadnagyként. Az apai nagyszülei Gömöry András (18101879), aki uradalmi gazdatisztként dolgozott Felsőhámoron, és Springer Zsuzsanna voltak;[7] az anyai nagyszülei a prágai születésű Stranszky Prokop (18091871), pesti rézműves és Uhlár Rozina voltak. A Gömöry család egy régi dobsinai ágostai hitvallású buléner polgári család volt, amelynek az ősei 1326 óta űzték a bányászatot szabad polgárokként. A család legkorábbi ismert említése 1651-ből való és több száz éven át dobsinai városbírák is voltak; Rákóczi Ferencnek gyártottak fegyvereket a dobsinai bányászok és kohászokkal együtt.[8]

Lenz Gyuláné Gömöry Annának a férje halála után kereskedőnő, bérház-tulajdonos lett, és hosszú évekig a "Lenz Testvérek" cégvezetőjeként dolgozott; 1935-ben Budapest hatodik legvagyonosabb adófizetője. Lenz Gyuláné Gömöry Anna húgának, Gömöry Irénnek (18881958) a férje, dr. Lux Gyula (18841957), nyelvész, tanügyi főtanácsos, a Magyar Királyi Állami Német-nyelvű tanítóképző Líceum alapítója és igazgatója volt. Lenz Gyuláné Gömöry Annának a másodfokú unokatestvérei vitéz Gömöry Árpád (18821943) vezérőrnagy, az Osztrák Császári Vaskorona-rend lovagja, Borsod-Gömör vármegye-, majd Észak-Pest vármegye testnevelési felügyelője, a "Dobsinai Társaskör" tagja, író, valamint Gömöry Vilma (18851962)[9] színésznő voltak.[10][11] 1930-ra özvegy Lenz Gyuláné Gömöry Anna vagyona 1,6 millió pengőnek számított.[12] Lenz Gyula és Gömöry Anna frigyéből született:

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kodolányi, Gyula (1968. június 5.). „Szives kalauz”. Books Abroad 42 (1), 162. o. DOI:10.2307/40122291. ISSN 0006-7431.  
  2. familysearch.org Budapest - IV. kerület - halálak - 1910 - Lenz Gyula
  3. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - legidősebb Lenz József
  4. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Lenz Józsefné Skoff Jozefa
  5. Központi Értesítő, 1877 (2. évfolyam). 1877-11-07 / 104. szám
  6. familysearch.org Budapest - polgári anyakönyvek - házasságok - IX. kerület - Lenz Gyula és Gömöry Anna házassága
  7. familysearch.org Gömöry András halálának a bejegyzése
  8. szerk.: Gömöry Árpád: Gömöry József – Emlékezés egy dombóvári tanárra, Kötés- és könyvterv: Erky-Nagy Tibor, Dombóvár: Gömöry Árpád (2017). ISBN 978-615-00-0429-7 
  9. Halálesete bejegyezve a Bp. XIII. ker. állami halotti akv. 1183/1962. folyószáma alatt.
  10. familysearch.org Budapest - polgári anyakönyvek - VI. kerület - 1943. augusztus 13. - Gömöry Árpád halála
  11. familysearch.org - evangélikus anyakönyvek - Gömöry Árpád keresztelője - Hatvan (In: Aszód)
  12. Pesti Napló, 1930. június (81. évfolyam, 123–145. szám)1930-06-22 / 139. szám
  13. familysearch.org - Budapest - VII. kerület - polgári házasságok - 1920 - Lenz József és Topits Klára házassága
  14. familysearch.org ifjabb Lenz Gyuláné Bloderer Maria gyászjelentése
  15. familysearch.org Lenz Gyuláné Bloderer Mária halála - Budapest - V. kerület. 1973
  16. familysearch.org Budapest - II. Kerület - 1919 - tolcsvai Nagy Barna és Lenz Hildegard házassága