Körmendy László (bemondó)
Körmendy László | |
Született | 1916. szeptember 25. Szeged |
Elhunyt | 1990. augusztus 17. (73 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Gundel Anna (1919–1999) |
Szülei | Gömöry Vilma Körmendy Kálmán |
Foglalkozása |
|
Kitüntetései | Kazinczy-díj (1964) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Körmendy László (Szeged, 1916. szeptember 25. – Budapest, 1990. augusztus 17.) Kazinczy-díjas magyar bemondó, a Magyar Rádió főbemondója, műsorvezető.
Családja és származása[szerkesztés]
Szegeden született, szülei színészek voltak, édesapja Körmendy Kálmán (1886–1920), édesanyja Gömöry Vilma (1885–1962). Az apai nagyszülei Körmendy Antal (1853–1910),[1] és Wirth Katalin voltak.[2] Az anyai nagyszülei Gömöry József (1852–1908), vonatkísérő, és Politzer Mária Jozefina (1848–1932) voltak.[3][4] Az anyai nagybátyja vitéz Gömöry Árpád (1882–1943), magyar királyi tábornok (vezérőrnagy), az Osztrák Császári Vaskorona-rend lovagja, Borsod-Gömör vármegye-, majd Északpest vármegye testnevelési felügyelője, a "Dobsinai Társaskör" tagja volt.[5] Az anyja családja egy régi dobsinai ágostai hitvallású polgári család, amelynek az ősei 1326 óta űzték a bányászatot szabad polgárokként. Az anyai nagyapai dédszülei Gömöry Simon (1813–1879), dobsinai vasgyári tiszt,[6] és Eltscher Zsuzsanna (1817–1887),[7] dobsinai lakosok voltak.
Életpályája[szerkesztés]
Középiskoláit Kőszegen, a Jogiakadémiát Miskolcon végezte. Színésznek készült, de tisztviselő lett. Katonaként a második világháborúban a hátországi csapatoknál tevékenykedett, egészen 1944 október 15-ig, majd a Magyar Front ellenálló csoportba került. Küldöttként átjutott a német vonalakon a szovjetekhez, majd beállt a Vörös Hadseregbe és a felszabadítókkal visszaérkezett Budapestre. Mivel ismerte a várost, útmutatója, idegenvezetője lett a fővárost átfésülő szovjet katonáknak. Az ö segítségével fogták el Werth Henrik vezérezredest, aki a magyar hadüzenetet sugalmazta. A szovjet parancsnok invitálta Berlinbe is, de ő inkább Magyarországon maradt. Rövid ideig újságíró lett a Kossuth Népénél. 1945 márciusában hirdetés jelent meg a Szabadság című lapban: rádióbemondókat keresnek. Erre jelentkezett Körmendy László is.
„Itt értesültem arról, hogy a még nem is létező Rádió bemondókat keres. Szüleim színészek voltak, így gyerekkoromtól kezdve vonzódtam a különlegességet sejtető pályákhoz[8]...április eleje óta tanultuk a bemondói „mesterséget” azzal a hat kartárssal, akit a rádió felhívására jelentkezett 908 férfi és nő közül alkalmasnak találtak...[9]”
Barsi Ödön, a rádió akkori főrendezője és Abonyi Géza színművész közösen vállalkozott rá, hogy néhány hét alatt a szép, érthető beszéd legfontosabb tudnivalóira megtanítja a jelölteket. 29 évesen kezdte rádiós pályáját, 1945. május 1-én szólalt meg első ízben a rádióban. A déli harangszó után ő jelentette be:
„Itt rádió Budapest I. Ma 1945. május elseje van. A felszabadult Magyar Rádió megkezdi műsorát.”
Szép magyar beszédéért 1964-ben megkapta a Kazinczy-díjat.
„Most már magam is tanítom a fiatalokat. Szenvedélyesen szeretem a szép beszédet és gyakran előfordul, hogy autóbuszon vagy másutt kijavítom a helytelen beszédet. Nem haragszanak meg érte.”
A Magyar Televízió, Harminc év a mikrofon előtt címmel portréfilmet készített róla, Borenich Péter a rádióban készített róla dokumentumműsort.
Többek között a Magyar Rádió, a régi Nemzeti Színház történetével, valamint Pest-Buda helytörténetével is foglalkozott, könyvtárában számos ritkaságot gyűjtött.
Házassága és leszármazottjai[szerkesztés]
1942. április 17-én Budapesten,[10] vette feleségül az előkelő ismert polgári vendéglős családból való Gundel Anna (Budapest, 1919. december 4.–Budapest, 1999. december 22.) kisasszonyt, akinek a szülei Gundel Károly (1883–1956) vendéglős és gasztronómiai művek írója, és Blasutigh Margit voltak. A menyaszony fivére Gundel Imre (1927–1993) vendéglős, muzeológus, gasztronómiai író.
Rádiós munkáiból[szerkesztés]
- Pest-Budai séták
- Kettőtől hatig... A Petőfi rádió zenés délutánja
- Bemondókkal 2—6-ig
Filmográfia[szerkesztés]
- Liliomfi (1955)
- Halálkanyar (1961)
- Házasságból elégséges (1962)
- Bálvány (1963)
- Nem szoktam hazudni (1966)
- Napló apámnak, anyámnak (1990)
Emlékezete[szerkesztés]
Tiszteletére alapította a Magyar Rádió a Körmendy László-díjat, melyet a hosszú időn át végzett, magas színvonalú bemondói munka elismeréseként ítéltek oda. Évente 1 fő kaphatja. Átadására a Magyar Rádiózás Napján december 1-én kerül sor.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ familysearch.org - polgári anyakönyvek - Budapest, VIII. Kerület- halottak - Körmendy Antal halála - 1910. jan. 28.
- ↑ familysearch.org - polgári anyakönyvek - Budapest, VIII. Kerület- halottak - Körmendy Antalné Wirth Katalin halála - 1921. aug. 2.
- ↑ familysearch.org - polgári anyakönyvek - Budapest VIII. kerület- halottak - Gömör Józsefné Nagy Mária halála - Budapest 1932. szep. 29.
- ↑ Keresztelési bejegyzése a hatvani római katolikus keresztelési akv. 217/1885. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
- ↑ familysearch.org Budapest - polgári anyakönyvek - VI. kerület - 1943. augusztus 13. - Gömöry Árpád halála
- ↑ familysearch.org - Szlovakia - Dobsina - evangélikus anyakönyvek - halottak - Gömöry Simon †Dobsina, 1879. július 4.
- ↑ familysearch.org - Szlovakia - Dobsina - evangélikus anyakönyvek - halottak - Gömöry Simonné Eltscher Zsuzsanna †Dobsina, 1887. január 13.
- ↑ Magyar Ifjúság, 12. évfolyam 17. szám. 3. oldal- 1968. április 26. - MÁJUS 1 A HETES STÚDIÓBAN
- ↑ Magyar Rádió, VI. évfolyam 17. szám 9. oldal, 1950. április 28. - 1945 május 1-én a mikrofon előtt
- ↑ Uj Magyarság, 1942. április (9. évfolyam, 74-97. szám)1942-04-01 / 74. szám
Források[szerkesztés]
- Hétfői Hírek (18. évfolyam, 18. szám, 4. oldal) 1974. április 29. - Így kezdődött... Emlékezik a rádióbemondók doyenje
- Új Tükör (16. évfolyam, 46. szám) 1979. november 18. - Történelmi tükörcserepek
- Szabad Föld (21. évfolyam, 52. szám, 8. oldal) 1965. december 25. - Láthatatlan ismerősünk: Körmendy László
- Népszabadság (33. évfolyam, 80. szám, 6-7. oldal) 1975. április 7. - Egy bemondó emlékei a Rádió újjászületéséről
- Film Színház Muzsika (8. évfolyam, 16. szám, 19. oldal) 1964. április 17. - Kazinczy-díjas szpíker
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában