Folyó
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/38/Victoria_Falls_aerial_view_September_2003.jpg/250px-Victoria_Falls_aerial_view_September_2003.jpg)
A folyó kifejezés egy természetes víztömeget jelent a szárazföldek belsejében, ami az állóvizekkel ellentétben állandó mozgásban van. A folyók egy forrásból vagy egy tóból erednek és egy másik folyóba, vagy valamely tóba, tengerbe, óceánba ömlenek. Vizük a gravitáció hatására a magasabb területekről az alacsonyabbak felé folyik. A víz mozgási iránya a folyásirány. A folyásirányba nézve bal kéz felől a folyó bal partja, jobb kéz felől pedig a jobb partja van. A folyó medre víz alatt található mélyedés a földben, amelyet víz által szállított hordalék (homok, kavics) borít. A vízhozam a keresztmetszeten egy másodperc alatt áthaladó vízmennyiség. A legbővizűbb folyó az Amazonas.
A legkisebb folyóvizeket ér, csermely, patak, a legnagyobbakat folyam néven szokták megkülönböztetni. A különböző elnevezések között nincs éles határ, számos szerző akkor nevez folyamnak valamilyen vízfolyást, ha az hajózható. A magyar természetföldrajz beosztása szerint a folyó hossza 100–1000 km, vízgyűjtő területe 1000–150 000 km² – ez alatt patak, e fölött folyam.
Egy-egy folyónak rendszerint több forrása van. Amikor egy kisebb folyó egy nagyobba torkollik, előbbit mellék-, utóbbit főfolyónak nevezzük. Az egymással egyesülő folyók, patakok, egyéb vízfolyások együttes neve a vízrendszer.
A Föld folyóvizeiben összesen 1230 km³ víz mozog, ami a földi hidroszféra össztömegének mindössze 0,0001%-a.
A világ tíz leghosszabb folyója[szerkesztés]
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d5/River_gambia_Niokolokoba_National_Park.gif/250px-River_gambia_Niokolokoba_National_Park.gif)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1f/Nowitna_river.jpg/250px-Nowitna_river.jpg)
A folyók valódi hosszúságát nehéz meghatározni, nem dönthetjük el pontosan, hogy hol is van az eleje, és sokszor a végét sem lehet pontosan meghatározni. Ugyanis gyakran előfordul, hogy egy folyó tóba, mocsárba, vagy egy másik folyóba ömlik. Az alábbi táblázatban szereplő adatok hozzávetőlegesek.
Folyó neve | Hosszúság (km) | Vízgyűjtő terület (km²) | Ország | |
---|---|---|---|---|
1 | Nílus-Kagera | 6853 | 3 349 000
|
![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
2 | Amazonas-Ucayali-Apurímac | 6518 | 6 923 000
|
![]() ![]() ![]() |
3 | Jangce | 6300 | 1 808 500
|
![]() |
4 | Mississippi-Missouri | 6212 | 3 248 000
|
![]() |
5 | Ob-Irtis | 5410 | 2 990 000
|
![]() ![]() ![]() |
6 | Jenyiszej-Angara-Szelenga | 5115 | 2 580 000
|
![]() ![]() |
7 | Kongó-Luapula | 4700 | 3 687 000
|
![]() ![]() ![]() ![]() |
8 | Sárga-folyó | 4667 | 745 000
|
![]() |
9 | La Plata-Paraná-Paranaiba | 4498 | 3 104 000
|
![]() ![]() ![]() ![]() |
10 | Léna | 4472 | 2 490 000
|
![]() |
Vízhozam[szerkesztés]
A vízhozam valamely vízfolyás kijelölt meder-keresztszelvényén (vízrajzi állomásnál) meghatározott időegység (l/s, m3/s, km3/év) alatt átfolyó vízmennyiség. Jelölése Q. A középvízhozam (Jelölése: KÖQ) a szabályos gyakoriságú vízhozam adatok számtani középértéke egy meghatározott, akár több éves időszakon belül.
Források[szerkesztés]
- Magyar nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 132. o. ISBN 963-85773-9-8
- Eberhard Czaya: A Föld folyói (Gondolat, 1988)