Radnai-havasok Nemzeti Park
![]() |
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
Radnai-havasok Nemzeti Park | |
![]() | |
Ország | ![]() |
Terület |
|
Alapítás ideje | |
![]() | |
Radnai-havasok Nemzeti Park weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Radnai-havasok Nemzeti Park témájú médiaállományokat. |
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6c/Pietrosul_Rodnei%2C_iarna%2C_v%C4%83zut_din_Moisei.jpg/260px-Pietrosul_Rodnei%2C_iarna%2C_v%C4%83zut_din_Moisei.jpg)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b8/Artiodactyla_-_Cervus_elaphus_elaphus_-_23.jpg/260px-Artiodactyla_-_Cervus_elaphus_elaphus_-_23.jpg)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/44/Frischlinge_mit_Bachen.jpg/260px-Frischlinge_mit_Bachen.jpg)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f1/PrvosenkaNejmensi.jpg/260px-PrvosenkaNejmensi.jpg)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/82/P%C4%9Bni%C5%A1n%C3%ADk.jpg/260px-P%C4%9Bni%C5%A1n%C3%ADk.jpg)
A Radnai-havasok Nemzeti Park a Keleti-Kárpátok északi csoportjának legnagyobb természetvédelmi területe, Beszterce-Naszód megyében található. Területe 47 227 hektár, amelyből 3300 hektár 1979 óta védettség alatt áll. A park Borsa felőli bejáratánál található a Cailor-vízesés vagy Lóhavasi-vízesés, a környékbeli sziklák pedig az alpinisták kedvelt gyakorlóhelye.
Története[szerkesztés]
A Radnai-havasok egyes részei már több mint 70 éve részesülnek valamilyen fokú védettségben. A hegység első természetvédelmi területét ugyanis még 1932-ben hozták létre, botanikai ritkaságok védelmére. A következő lépés 1979-ben történt, az UNESCO ekkor nyilvánította a Nagy-Pietroszt és szűkebb környezetét „Ember és Bioszféra” rezervátummá. 2000 óta pedig végre nemzeti park státuszt élvez a hegység nagyobb része, mintegy 46 000 hektár.
Növény- és állatvilága hasonló összetételű, mint a Kárpátok többi magashegysége, de több sehol máshol elő nem forduló (endemikus) növényfaj is él itt, mint amilyen például a radnai habszegfű (Lychnis nivalis) is.
Állatvilága[szerkesztés]
Megtalálható itt szinte minden, a Kárpátokra jellemző nagyvad, így többek között a farkas, gímszarvas, medve, róka, vaddisznó, zerge és számos kisemlős is, mint például az 1970-es években Franciaországból betelepített mormota, vagy a havasi cickány, madár, hüllő és kétéltű is, valamint a ritka nyírfajd.
A Radnai-havasok zergeállománya sajnos a mértéktelen orvvadászat miatt a 20. század elejére kiveszett a hegységből. Az 1960-as és 1970-es években megkezdődött a faj visszatelepítése, ezáltal az 1980-as évek végére egy egészséges populáció alakult ki. Azonban az 1990-es években megfelelő védelem híján a nagyarányú orvvadászat miatt az állomány ismét drasztikusan megfogyatkozott. Mára a zergék száma ismét 100 fölé emelkedett, ez azonban még mindig csak a fele annak, amit a rendelkezésre álló terület nagysága megengedne.
Galéria[szerkesztés]
-
Nyírfajd
-
Havasi cickány (Sorex alpinus)
-
Havasi pocok (Microtus nivalis)
-
Mormota
-
Barna medve
-
Európai farkas
-
Zerge
Növényvilága[szerkesztés]
A hegység területén számos havasi virág él: április-május körül lila színbe borítja a tájat a sáfrány, júniusban pedig az erdélyi havasszépe (Rhododendron kotschyi) virít egész hegyoldalakon át, de a havasi kökörcsin, a lila törpe kankalin (Primula minima), a kárpáti harangvirág, a kék encian (Gentiana clusii), különféle tárnicsok és még sok más alpesi virág is megtalálható itt, a mészköves területeken pedig a havasi boglárka és a havasi gyopár.
Galéria[szerkesztés]
-
Krókusz
-
Havasi gyopár
-
Kárpáti harangvirág (Campanula carpatica)
-
Havasi kökörcsin
-
Kék encián (Gentiana clusii)
-
Havasi boglárka
-
Hieracium-aurantiacum
-
A Radnai-havasok a Nagy-Pietrosz felé