Murmanszk

	Murmanszk (Мурманск)
	Murmanszk látképe
	; Murmanszk címere
	; Murmanszk címere
	Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Murmanszki terület
Alapítás éve	1916
Polgármester	Mihail Jurjevics Szavcsenko
Irányítószám	183000
Körzethívószám	8152
Testvérvárosok	Lista Luleå község; Jacksonville; Akureyri; Minszk; Tromsø község; Vadsø; Groningen; Alanya; Cuxhaven; Douarnenez; Homel; Harbin; Pärnu;
	Népesség
Teljes népesség	311 209 fő (2009); 307 257 fő (2010); 307 310 fő (2011); 305 034 fő (2012); 302 468 fő (2013); 299 148 fő (2014); 305 236 fő (2015); 301 572 fő (2016); 298 096 fő (2017); 295 374 fő (2018); 292 465 fő (2019); 287 847 fő (2020); 270 384 fő (2021); 267 422 fő (2023);
	Földrajzi adatok
Terület	150 km²
Időzóna	UTC+03:00
	Elhelyezkedése
	Murmanszk Pozíció Oroszország térképén
	é. sz. 68° 58′, k. h. 33° 05′Koordináták: é. sz. 68° 58′, k. h. 33° 05′
	Murmanszk Pozíció a Murmanszki terület térképén
	Murmanszk weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Murmanszk témájú médiaállományokat.

A „Murmanszk” lehetséges további jelentéseiről lásd: Murmanszk (egyértelműsítő lap).

Murmanszk (oroszul: Мурманск, finnül: Muurmanni, északi számiul Murmanska, kolta számi nyelven Muurman) kikötőváros Oroszország legészaknyugatibb területén, a Kola-öbölben, a Kola-félsziget északi partján, Moszkvától 1967, a Barents-tengertől 12 kilométerre, a norvég és a finn határ közelében.

Lakossága: 307 257 fő (a 2010. évi népszámláláskor).^[2]

A Murmanszki terület közigazgatási központja, fontos haditengerészeti bázis. A meleg Észak-atlanti-áramlatnak köszönhetően kikötője egész évben jégmentes.

Történelem[szerkesztés]

A várost 1916. szeptember 21-én alapították Romanov-na-Murmanye néven, – az itt épült Szemjonovszkij falu átnevezésével és városi rangra emelésével – amikor a kolai vasútvonal épült. Nevét részben a Romanov uralkodódinasztiáról kapta. Murman a Barents-tenger és a norvégok óorosz neve, amely valószínűleg a „normann” szóból származik, de egy másik etimológia szerint a számi (lapp) nyelvekből is származhat. A város neve az 1917-es forradalom után lett Murmanszk.

1918 és 1920 közt az első világháború szövetséges hatalmai, illetve az orosz fehérek tartották megszállva.

A második világháború idején Murmanszk fontos, nagy katonai jelentőségű összekötő híd volt a nyugati szövetséges hatalmak és a Szovjetunió között. Óriási áruforgalmat bonyolított: a kikötőn keresztül elsősorban feldolgozott áruk érkeztek és nyersanyagok távoztak a sarki konvojokkal.

1941-ben a német hadsereg támadást intézett a város ellen. Murmanszk hatalmas pusztítást szenvedett el, amelynél nagyobbat az orosz városok közül csak Sztálingrád élt át. A védők elkeseredett küzdelme azonban megakadályozta a város elfoglalását és az oroszok számára létfontosságú karéliai összekötő vasútvonal elvágását. 1985. május 6-án ezt a Szovjetunió a Hős Város cím Murmanszknak adományozásával ismerte el. A harc emlékére emelték a kikötőnél Aljosa monumentális szobrát, amely második világháborús szovjet katonát ábrázol. Murmanszk a háború végéig hadianyagok és egyéb utánpótlás fogadására szolgált.

A hidegháború idején Murmanszk a szovjet tengeralattjárók fő támaszpontja volt. A Szovjetunió felbomlása óta az orosz Északi Flotta és az Atomflot atomjégtörőinek fő kikötője.

A város alapításának 85. évfordulójára építették a Vlagyimir és Szuzdal fehér templomait mintázó tengeri megmentő templomát a tengerészek számára a parton.

A murmanszki vasútállomás Európa és egyben a világ legészakibb személyforgalmat bonyolító vasútállomása. A világon ténylegesen legészakabbra lévő vasútállomás a Murmanszktól kb. 100 kilométerre északnyugatra fekvő Pecsenga kisváros állomása, de ott személyforgalom nincsen.

Éghajlata[szerkesztés]

Murmanszk éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	7,0	6,6	9,0	17,6	29,4	30,8	32,9	30,2	24,2	15,0	9,6	7,2	32,9
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	−7,0	−6,7	−2,4	2,6	7,6	13,6	17,3	14,9	10,0	3,6	−2,4	−5,3	3,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−13,2	−12,8	−8,6	−3,8	1,1	5,7	9,2	8,0	4,5	−0,4	−7,1	−11,2	−2,3
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−39,4	−38,6	−32,6	−21,7	−10,4	−2,5	1,7	−2,0	−5,4	−21,2	−30,5	−35,0	−39,4
Átl. csapadékmennyiség (mm)	30	22	23	24	36	53	70	61	52	51	38	34	494
Havi napsütéses órák száma	3	33	122	182	192	228	236	154	89	47	7	0	1293
Forrás: Pogoda.ru.net,^[3] NOAA (sun, 1961–1990)^[4]