Kanóc, az életművész

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kanóc, az életművész
SzerzőPadisák Mihály
Országmagyar Magyarország
Nyelvmagyar
Témakaland, diákélet
Műfajregény
SorozatDelfin könyvek
ElőzőKanóc, az emberszelídítő
Kiadás
KiadóMóra Ferenc Könyvkiadó
Kiadás dátuma1987
IllusztrátorSzecskó Tamás
Média típusakönyv
Oldalak száma204
ISBNISBN 9631152391
Külső hivatkozások
A könyv a MEK-ben
SablonWikidataSegítség

A Kanóc, az életművész Padisák Mihály 1987-ben a Móra Ferenc Könyvkiadó Delfin könyvek sorozatában megjelent ifjúsági regénye. A kötet a Kanóc, az emberszelídítő eseményeinek a folytatása, a trilógia befejező része.

Kanóc a téli szünet után - január végén - az édesapjával egy társasutazáson Törökországban járt, ahonnan egy váratlan ötlettel tért haza. Az osztálytársai nagy részének tetszett a diákmunkára épülő szokatlan terv, sőt még tovább is gondolták az elképzelést.

Történet[szerkesztés]

Alább a cselekmény részletei következnek!

Január végén egy ötnapos társasutazáson az isztambuli bazár útvesztőjében Kanóc sorsdöntő elhatározásra jutott. Korábban egy fogadást kötött az édesapjával, hogy képes megadott idő alatt megtanulni háromszáz török szót. Sikeresen teljesítette a követelményeket, és itt döbbent rá arra, hogy a török gyerekek mennyi mindennel foglalkoznak a megélhetésükért.

Hazatérve elmondta az osztálytársainak, hogy az iskola csak tudást, ismereteket ad a számukra, de nekik másra is szükségük lehet, hogy majd megállják a helyüket az életben. A külkereskedő apa ösztönzésére Kanóc megalakította az osztálybeli barátaiból a „FOGDAHOLÉRED” kisvállalkozást. A szerveződés célja elsősorban az volt, hogy pénzt keressenek az osztály nyári külföldi utazásához Csehszlovákiába.

Ahogy elindult egyik vállalkozás a másik után: egyre többen váltak a híveivé, ám ellenzői is akadtak. A gáncsoskodók ellentámadásba kezdtek, hamisan megvádolták a szövetkezetet, Kanóc is nehéz napoknak nézett elébe, egyre izgalmasabban alakultak az események.

Az önkéntes diákszerveződés munkáját a tanárok közül is többen jó szemmel nézték, a tanév végi vásárra még az igazgató bácsit is beszervezték. Érdekfeszítő munkájukat siker koronázta, a gyermeknapi nagy vásárukon ott tolongott az egész lakótelep. Meglepetésként a Magyar Televízió is kivonult, hogy az egész ország tanúja lehessen a remek kezdeményezésnek.

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Szereplők[szerkesztés]

Főszereplő[szerkesztés]

  • Kanóc, hetedikes diák

Osztálytársak[szerkesztés]

  • Szűcs Móni
  • Tohonya, az erőember
  • Tarhonya, a műszaki zseni
  • Boglyas, az iskolarádió szerkesztője
  • Kapeller Dini, az Oxfordi
  • Pircsi, a Szexbomba
  • Menyus Márti, a hírharang
  • Varga Mari, osztálytanácstitkár, vöröskeresztes, fő úttörő
  • Bárány Jóska
  • Barát Barbara
  • Mangold Márton, a Madárfej
  • Homolya
  • Kefe
  • Dobrócsi
  • Dugó, a jövendő válogatott tornász

Pedagógusok[szerkesztés]

  • „Pamacs”, rajztanár, a 7. a osztályfőnöke[1]
  • „Morcos” tanár úr, matematika- és fizikatanár
  • Bokros Csaba, „Ázalag”, az élővilág tanára
  • Dobos tanár úr, az iskolarádió felnőtt főnöke
  • az igazgató bácsi

Egyéb szereplők[szerkesztés]

  • Kanóc szülei
  • Szücs Béla, Móni apja, üzletvezető
  • Helga, Móni mostohája
  • Kefe apja, a 7. a osztály szülői munkaközösségének az elnöke
  • Madárfej apja, ügyvéd
  • Feri bácsi, népművelő, a szabadidőközpont vezetője
  • Hantás, a kikiáltó
  • Csanyik és barátai - telepi fiúk

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A tanárok a regényben többnyire a becenevükön szerepelnek.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]