Kőszegdoroszló
Kőszegdoroszló | |||
![]() | |||
A község főutcája, a 8718-as út északnyugat felé nézve | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Vas | ||
Járás | Kőszegi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Joó Tamás Imre (független)[1] | ||
Irányítószám | 9725 | ||
Körzethívószám | 94 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 298 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 24,15 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 9,65 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Kőszegdoroszló weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kőszegdoroszló témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kőszegdoroszló (németül: Deutschdorf Grysalsdorf, horvátul: Duorslov)[3] község Vas vármegyében, a Kőszegi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Szombathelytől 15 kilométerre északnyugatra, Kőszegtől 9 kilométerre délre fekszik, Kőszeghegyalján, a Doroszlói-patak mentén.
A szomszédos települések: észak felől Kőszeg, északkelet felől Kőszegfalva, kelet felől Lukácsháza, délkelet felől Gyöngyösfalu, dél felől Perenye, nyugat felől Kőszegszerdahely, északnyugat felől pedig Cák.
Megközelítése[szerkesztés]
A településen végighúzódik, annak főutcájaként, nagyjából kelet-nyugati irányban a 8718-as út, ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. Közigazgatási határszélét északon érinti még a 8719-es út is.
Az ország távolabbi részei felől a 87-es főúton közelíthető meg a legegyszerűbben, lukácsházi letéréssel.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Szombathely–Kőszeg-vasútvonal Lukácsháza megállóhelye kínálja, szűk 3 kilométerre keletre.
Nevének eredete[szerkesztés]
A Kőszeg várához tartozó falu nevét először Durisley formában örökítették meg, 1279-ben.
Története[szerkesztés]
A község területén már a vaskorban éltek emberek, ezt bizonyítják az itt talált csontvázas sírok és kerámia töredékek. A Pogány nevű szőlőhegyen valószínűleg már a római korban is szőlőtermesztés és borászat folyt. Erre utal az itt a 19. században talált Bacchus szoborfej. Pogány, korábban önálló település volt. Doroszló községet 1279-ben Durisley alakban említik először. Kezdetben a Németújváriak birtoka, majd az oligarchák leverése után királyi birtok lett. 1405-ben Luxemburgi Zsigmond a Garai családnak adta. A 15. század közepén osztrák birtok. A 17. század végén az Eszterházy család szerezte meg. Katolikus temploma is nagyon régi, eredetileg román stílusú, melyből a szentély és a keleti oldalon levő két kis ablak maradt meg. A község lakói a 16. században evangélikusok lettek, a község 1633-ban vált anyagyülekezetté. Templomában 1650. január 11-én és 1666. december 14-én tartottak evangélikus zsinatokat. A templomot 1673 körül az ellenreformáció hatására vissza kellett adni a katolikusoknak. Ennek ellenére 1697-ben Doroszlón a 310 lakosból csak 32 volt a katolikusok száma, az evangélikus hívek Nemescsóra jártak istentiszteletre. Az evangélikus templom építésére csak II. József türelmi rendelete után nyílott lehetőség.
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/99/K%C5%91szegdoroszl%C3%B3%2C_Szent_M%C3%A1rton_r%C3%B3mai_katolikus_templom.jpg/200px-K%C5%91szegdoroszl%C3%B3%2C_Szent_M%C3%A1rton_r%C3%B3mai_katolikus_templom.jpg)
Vályi András szerint "DOROSZLÓ. Deiszdorf. Magyar falu Vas Vármegyében, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szerdahelynek szomszédságában, Kőszegtöl mintegy fél mértföldnyire; ámbár szép javai, ’s meglehetős szőlő hegyei is vagynak, eladásra is jó alkalmatossága, de mivel határja soványas, második Osztálybéli."[4]
Fényes Elek szerint "Doroszló, magyar falu, Vas vgyében, ut. p. Kőszeg. Lakja 250 ágostai, 163 k., kath. és ev. fiókegyházakkal, jó bortermesztéssel. Birja h. Eszterházy."[5]
Vas vármegye monográfiájában "Doroszló, 77 házzal és 424 magyar lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája és távírója Kőszeg. Régi község, mely már a rómaiak idejében is lakott volt. Pogány nevű szőllőhegyén e század elején számos római emlék, köztük egy Bachus-fő, látott napvilágot. A XIII. században már Kőszeg várához tartozott és akkor Durisley volt a neve. Ez időben a Németújváriakat uralta, később a Garayaké lett, majd Palóczi Simon és Országh Mihály lettek földesurai, 1746-ban pedig Sigray József, majd a Szegedy -család."
1910-ben 415 magyar lakosa volt. Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott.
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9b/Lutheran_Church%2C_K%C5%91szegdoroszl%C3%B3.jpg/250px-Lutheran_Church%2C_K%C5%91szegdoroszl%C3%B3.jpg)
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Kutschi István (független)[6]
- 1994–1998: Kutschi István (független)[7]
- 1998–2002: Aradszky János (független)[8]
- 2002–2006: Kutschi István (független)[9]
- 2006–2010: Naisz Károlyné (független)[10]
- 2010–2014: Joó Tamás Imre (független)[11]
- 2014–2019: Joó Tamás Imre (független)[12]
- 2019–2024: Joó Tamás Imre (független)[1]
- 2024– :
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 243 | 248 | 246 | 275 | 274 | 298 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,1%-a magyarnak, 2,8% németnek, 0,4% horvátnak, 0,4% lengyelnek, 0,4% románnak mondta magát (17,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,5%, református 0,4%, evangélikus 42,3%, felekezet nélküli 2,8% (23,6% nem nyilatkozott).[13]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Márton püspök tiszteletére szentelt római katolikus temploma középkori eredetű. A templomot 1769-ben barokk stílusban építették át. Tornyát később építették hozzá, de a szakszerűtlen alapozás miatt nyugati irányban megdőlt, ezért a 19. században vaskos támpillérekkel támasztották meg. Berendezése 19. századi, ekkor készült az oltárkép is. Orgonáját 1927-ben építették. A templomot utoljára 1975-ben restaurálták.
- Evangélikus temploma 1792-ben épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Kőszegdoroszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 26.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Kőszegdoroszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Kőszegdoroszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
- ↑ Kőszegdoroszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
- ↑ Kőszegdoroszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
- ↑ Kőszegdoroszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
- ↑ Kőszegdoroszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
- ↑ Kőszegdoroszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
- ↑ Kőszegdoroszló Helységnévtár
Források[szerkesztés]
- Torda Géza: Kőszegdoroszló története, 2001