Domagojović-ház
| Domagojović-ház | |
| Királyi uralkodóház | |
 | |
| Horvát küldöttség I. Baszileiosz császárnál a Domagojević dinasztia uralkodása idejében. | |
| Ország | Horvát Királyság |
| Nemzetiség | horvát |
| Alapítva | 9. század |
| Alapító | Domagoj |
| Kihalt | 892 |
| Utolsó tag | Branimir |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Domagojović-ház témájú médiaállományokat. | |
A Domagojović-ház egy horvát uralkodóház, amelyből a kora középkorban horvát fejedelmek származtak. Nevét őséről, Domagoj horvát fejedelemről kapta, aki 864-ben került hatalomra, I. Trpimir horvát fejedelem, a Trpimirović-ház alapítójának halála után. A dinasztia a 9. században, egy kis szünettel a 864 és 892 közötti időszakban uralta a Tengerparti Horvátországot. A Domagojevićek inkább Róma, míg a Trpimirović dinasztia inkább Bizánc felé orientálódott. [1]
Története[szerkesztés]
A korabeli szűkös források szerint a Domagojevićek délről, az akkori Vörös-Horvátország területéről, a Neretva vidékéről származtak. A 9. század közepén Knin környékén voltak birtokaik. Amikor Trpimir horvát fejedelem 864-ben meghalt, egyik fia követte őt a trónon, de Domagoj közbelépett és erőszakkal átvette a hatalmat.[2] Körülbelül 12 évig uralkodott, majd amikor 876-ban meghalt, egyik fia követte, egyes források szerint Iljko, mások szerint Inoslav, de a pontos név nem ismert.
878-ban ismét trónfosztás történt, és a Domagojevićek helyett a bizánciak segítségével rövid időre ismét a Trpimirović-dinasztiából származó Zdeszláv herceg került hatalomra. [3] 879-ben Branimir fejedelem személyében a Tengerparti Horvátországot már ismét a Domagojevićek uralták, akitet a pápa is támogatott.[4] Branimir származása nem ismert pontosan, de egyes források szerint vagy Domagoj fia, vagy családtagja volt. Branimir egészen a 9. század utolsó évtizedének elejéig kormányozta a Tengerparti Horvátországot, de 892-ben már Muncimir horvát fejedelem személyében ismét a Trpimirović-ház került a trónra, ami egyben a két uralkodóház közötti kölcsönös rivalizálás végét is jelentette.
A Domagojević-ház uralma nemcsak dinasztiaváltást, hanem a középkori horvát állam politikai és stratégiai irányultságának alapvető változását is jelentette. Míg az első Trpimirovićok inkább Bizáncra támaszkodtak, addig a Domagojevićek nyugatra, különösen a pápaság felé orientálódtak. Az ő idejükben Horvátország növelte és megszilárdította függetlenségét, mind Bizánccal, mind a frank állammal szemben.[5]
A Domagojović-ház uralkodói[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Hrvatska enciklopedija
- ↑ Fine1 296. o.
- ↑ Mužić 183. o.
- ↑ Klaić 92. o.
- ↑ Hrvatska enciklopedija
Források[szerkesztés]
- ↑ Fine1: John Van Antwerp Fine Jr.: The Early Medieval Balkans: A Critical Survey from the Sixth to the Late Twelfth Century. books.google.hu. Ann Arbor, Michigan: University of Michigan Press (1991) (Hozzáférés: 2021. november 23.)
- ↑ Hrvatska enciklopedija: Hrvatska enciklopedija: Branimir. www.enciklopedija.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (Hozzáférés: 2021. november 23.)
- ↑ Klaić: Vjekoslav Klaić: Povijest Hrvata, Knjiga Prva. archive.org. Zagreb: Nakladni zavod Matice hrvatske (1982) (Hozzáférés: 2021. november 23.) ISBN 9788640100519
- ↑ Mužić: Ivan Muzić: Hrvatska povijest devetoga stoljeća. archive.org. Split: Muzej hrvatskih arheoloških spomenika (2011) (Hozzáférés: 2021. november 23.)
További információk[szerkesztés]
- Ivo Goldstein: Hrvatski rani srednji vijek. Zagreb: Novi Liber. 1995. ISBN 953-6045-02-8
- Ferdo Šišić: Povijest Hrvata, Pregled povijesti hrvatskog naroda 600.-1526, prvi dio. Split: (kiadó nélkül). 2004. ISBN 953-214-197-9
