Anjou Izabella magyar királyné
Anjou Izabella magyar királyné | |
Magyar Királyság királynéja | |
Uralkodási ideje | |
1272 – 1290 | |
Elődje | Kun Erzsébet |
Utódja | Kujáviai Fenenna |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Capeting–Anjou |
Született | 1261 Nápoly, Szicíliai Királyság |
Elhunyt | 1303. november 3. (42 éves kora körül) Nápoly, Nápolyi Királyság |
Nyughelye | Szent Péter-monostor |
Édesapja | I. Károly szicíliai király |
Édesanyja | Provence-i Beatrix |
Testvére(i) |
|
Házastársa | IV. László magyar király |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Anjou Izabella (ismert még mint Szicíliai Erzsébet, olaszul: Elisabetta d’Angiò, franciául: Isabelle d’Anjou; Nápoly, 1261 – Nápoly, 1303. november 3.) a Capeting–Anjou-házból származó szicíliai királyi hercegnő, IV. László magyar király hitveseként Magyarország királynéja 1272-től férje 1290-ben bekövetkezett haláláig.
Élete[szerkesztés]
I. Károly szicíliai király első, Beatrix provence-i grófnővel kötött házasságából született. Az apja és V. István magyar király között létrejött szerződés értelmében 1269-ben a trónörökös László herceggel jegyezték el és a következő évben Magyarországra hozták, az esküvőt azonban csak pár évvel később, 1276 körül tartották meg, miután a felek elérték az egyházi törvények szerinti házasságkötési kort: Erzsébet esetében a tizenkettedik, László esetében a tizennegyedik életévet. Eredeti neve Izabella volt, melyet a magyar királyi udvarban a magyarosabb Erzsébetre cseréltek fel. Házassága szerencsétlen és boldogtalan volt, botrányos életű férje mellett sokat szenvedett. László kun szeretőket tartott, feleségével azonban nem volt hajlandó házaséletet élni még azt követően sem, hogy egyetlen öccse, András herceg 1278-ban meghalt. 1286-ban férje megfosztotta javadalmaitól és a margitszigeti kolostorba záratta, ahonnan csak 1287-ben Ladomér érsek közbenjárására szabadult. Az érsek az 1287 végén összehívott budai országgyűlésen kiközösítette a királyt, egyúttal határozatot hozott a királyné birtokainak visszaadásáról. Ezek után László, megbánást színlelve, ígéretet tett az egyházi főméltóságoknak, hogy a jövőben teljesíteni fogja házastársi kötelezettségeit, és igyekezni fog áttéríteni a kunokat a keresztény vallásra, ám szószegést követett el, és tovább folytatta léha és erkölcstelen életmódját kun származású szeretőjével. Férje halála (1290) után az asszony Esztergomban maradt, és csak 1300-ban hagyta el az országot, amikor unokaöccse, Károly Róbert Anjou herceg mint trónkövetelő lépett fel III. Andrással szemben. Többé nem ment férjhez, gyermekei sem születtek. Nápolyba tért vissza, ahol domonkos apáca lett. A nápolyi St. Pietro-monostorban temették el.
További információk[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon
- Hardi Irsai Angéla (2007): Apuliai (Anjou) Izabella, az egyik legszomorúbb sorsú magyar királyné. Hozzáférhető: http://adattar.vmmi.org/cikkek/4908/letunk_2007.1_07_hardi_irsai_angela.pdf (Hozzáférés: 2024. június 2.)
Capeting–Anjou-ház Született: 1261 Elhunyt: 1303. november 3. előtt | ||
Előző Kun Erzsébet |
Magyar, horvát és szlavón királyné 1272. szeptember 5. – 1290. július 10. |
Következő Kujáviai Fennena |
|