Kalje
| Kalje | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb |
| Község | Žumberak |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Zdenko Šiljak |
| Irányítószám | 10456 |
| Körzethívószám | (+385) 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 13 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 4,05 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 567 m |
| Terület | 4,20 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 46′ 01″, k. h. 15° 28′ 59″Koordináták: é. sz. 45° 46′ 01″, k. h. 15° 28′ 59″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kalje falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Zsumberkhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Zágrábtól 40 km-re délnyugatra községközpontjától Kostanjevactól 7 km-re északra a Zsumberki-hegységben fekszik.
Története[szerkesztés]
A település templomát 1672-ben építették, 1821-ben bővítették. Plébániáját 1789-ben alapították. Az 1830-as urbárium szerint 13 háza és 95 lakosa volt. Az 1842-es egyházlátogatás szerint iskoláját 1836-ban alapították, akkor még csak fiú gyermekek számára. Két osztály ugyanabban a teremben tanult, tanítójuk az akkor 40 éves Nikola Blažević volt. A plébános hetente kétszer egy órában tartott hitoktatást. Az egykori iskolaépületben ma a Caritas működik. 1857-ben 114, 1910-ben 211 lakosa volt. A 19. század végén Kalje községközpont lett saját választott képviselő testülettel, jegyzőséggel és csendőrséggel. Tősgyökeres családjai a Colarić, Gundić, Belanić, Šintić, Stinčić, Penić, Bartaković, Juratovac és Delišimunović családok. A mai bolttal átellenben a Delišimunović család házában lakott a II. világháború előtt az orvos és itt volt Pavel Kekić vendéglője és húsboltja. A falu központjában állt boltot Nikola Beg vezette. Trianon előtt Zágráb vármegye Jaskai járásához tartozott. Kalje önkéntes tűzoltóegyletét 1932-ben alapították Nikola Heraković tanító kezdeményezésére 40 taggal. A falunak 2011-ben már csak 17 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattenyésztéssel, szőlőtermesztéssel foglalkoznak.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 114 | 133 | 154 | 195 | 198 | 211 | 189 | 182 | 161 | 164 | 153 | 140 | 86 | 76 | 37 | 17 |
Nevezetességei[szerkesztés]
Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma középkori eredetű, legrégibb része gótikus. 1672-ben barokk stílusban építették át, 1821-ben bővítették, ekkor kapta mai klasszicista manierista formáját.
Védett épület a Kalovka-patak szurdokában található 19. századi vizimalom.[4] A malom mellett, mely ma is működik, istálló, disznóól és két kisegítő épület található. A tervezés, az építés ideje, a felhasznált anyagok és a rendeltetés alapján az épületek a település és a környék hagyományos építészetének és kulturális örökségének részét képezik.
Források[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4535.
