Huber Lipót

Huber Lipót
Született	1861. október 23. Zombor
Elhunyt	1946. március 7. (84 évesen) Kalocsa
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	katolikus pap, teológus
Sablon • Wikidata • Segítség

Huber Lipót és családjának sírboltja a zombori belvárosi Szent Rókus temetőben

Huber Lipót (Zombor, 1861. október 23. – Kalocsa, 1946. március 7.) római katolikus pap, címzetes apát, főegyházmegyei cenzor, teológus, egyházi író.

Család, tanulmányok

Huber Antal iparos és Blazsevátz Magdolna gyermekeként született. 1872 és 1880 között elvégezte a gimnáziumot Zomborban. 1880 és 1885 között teológiát hallgatott Kalocsán és a bécsi Pázmáneumban. 1885. július 18-án szentelték fel, Bécsben.

Egyházi működés

1885 augusztusától 1887-ig káplán Bácsszentivánon, Militicsen és Szondon. 1887. szeptember 14-étől érseki iktató és levéltáros Kalocsán. 1888. április 14. és 1917. június 30. között a kalocsai Nagyszeminárium Ó- és Újszövetségtanára és tanulmányi felügyelője. 1890-1896 közt a kalocsai tanítóképző némettanára, 1907-től 1912-ig az intézmény igazgatója.

1898-tól főszentszéki ülnök, a Budapesti Filológiai Társaság tagja. Ellátogatott a Szentföldre. 1900-ban beutazta Olaszországot. 1901-ben a Szent István Társulat (a későbbi Szent István Akadémia) tudományos és irodalmi osztályának tagja lett. 1903-tól zsinati vizsgáló, az érseki középiskolák hittanárait vizsgáló bizottság tagja. 1917 és 1924 közt kalocsai plébános, 1921-ben Szent Gergelyről nev. c. apát.

1927-ben a nagyszeminárium igazgatója, a papnevelő intézet prodirektora, az idős és beteg papok intézetének felügyelője lett, 1928-ban pápai prelátus. 1931-től az Egyházművészeti Bizottság elnöke, főegyházmegyei cenzor, a főegyházmegyei takarékpénztár alelnöke. 1941-től provicarius, a nagyszeminárium prodirektora, kánonjogi teológus.

Zsidóság

Munkássága a késői zsidóság és a rabbinikus irodalom története terén úttörő jelentőségű. Főbb művei: A Talmud; Jahve, Adonaj, Jézus; Legrégibb profán tanúbizonyságaink Krisztusról; Zsidóság és kereszténység. Főleg a bibliai korszak utáni zsidóság, a rabbinizmus történetével, vallási, vallásjogi, kultúrtörténeti kérdéseivel foglalkozott.

Káptalani tisztségei

• 1916. július 3.: tb.
• 1917. május 1.: ifj. mester.
• 1921. június 30.: id. mester.
• 1924. május 1.: székesegyházi főesperes
• 1931. június 8. (eskü): olvasó.

Munkái

Folyóiratcikkek

• Cikkei megjelentek a Kalocsai Néplapban (1887-1912.), Hittudományi Folyóiratban (1890-1908.), Magyar Sionban (1900.), Magyar Szemlében (1900.), Magyar Államban (1896.), Egyenlőségben (1898.), Katholikus Szemlében (1899., 1902., 1903.), Hazánkban (1900.), Bácskában (1901-1903.), Congreg. Értesítőben (1902.), Egyet. Krit. Lapokban (1903.), Egyházi Közlönyben (1913-1915.)

Szócikkek

• szócikkeket írt a századforduló két nagy lexikonába, a Pallas Nagy Lexikonba és a Révai nagy lexikonába.

Műfordításai

• Festrede... bei Gelegenheit d. vierzigj. Jubiläumsfeier d. Kalocsaer armen Schulschwestern. Elmondta Mayer Béla. Fordította Huber Lipót. Kalocsa, 1900.
• Fabiola. Wiesemann után 11 képben dramatizálta K. Cromer, fordította Huber Lipót, Kalocsa, 1902.

Önállóan megjelent művei

• Synchronistikus táblázatok az ó- és új-szövetségi kinyilatkoztatás történetéhez I–II., Budapest, 1892.
• A Talmud, különös tekintettel az Új-Szövetségre, Budapest, 1897. ( → elektronikus elérés: [1] és [2], illetve [3] és [4])
• Az Úr Jézus szülőföldjén. Zarándokutam Palesztinába 1898-ban, Budapest, 1900.
• Jézus Krisztus születésének esztendeje és a keresztény időszámítás, Kalocsa, 1903.
• A napkeleti bölcsek, Budapest, 1908.
• Jahvé-Adonáj Jézus, Kalocsa, 1930.
• Zsidóság és kereszténység a multban és a jelenben I–II., Kalocsa, 1933–1936. ( → reprint kiadás: Artamondo, 1999, ISBN 963-85901-3-0)
• Biblikus olvasmányok. Újszövetségi irodalomtörténet, kortörténet, Palestina földrajza (Kalocsa, 1943.)

Források

• Egyetemes Philológiai Közlöny 1896-1914. (Hellebrandt Árpád)
• Petrik Géza–Barcza Imre: Az 1901–1910. években megjelent magyar könyvek, folyóiratok, atlaszok és térképek összeállítása a tudományos folyóiratok repertóriumával (I–II.), Budapest, 1917–1928, 482. o.
• Révai nagy lexikona. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1911–1935.  , X. kötet, 342., XX. kötet, 399. o.
• Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Kiad. Oscar v. Krücken, Imre Parlagi. 1-2. köt. Wien-Leipzig, 1918.
• Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. I–IV. kötet. Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. 1929–1931.  , II. kötet
• A magyar társadalom lexikonja. Budapest, A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930.
• Magyar könyvkereskedők évkönyve 1932.
• Magyar Könyvészet 1937.
• Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.  , XIII. kötet
• (szerk.) Bangha Béla: Katolikus lexikon I–IV., Budapest, A Magyar Kultúra Kiadása, 1931–1933, II. 333.
• Szent István Akadémia Értesítője, 1946. 29. o.
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János XIV. kötet, 674. o.
• Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014.   [5]
• A kalocsai egyházmegye 18-20. századi intézményei és névtára

Kapcsolódó szócikkek

• Magyarországi katolikus egyházi irodalom