Új-zélandi magyarok
| Új-zélandi magyarok | |||||
 | |||||
| Marton Csokas | |||||
| Lélekszám régiónként | |||||
| |||||
| Nyelvek | |||||
| Magyar, Angol | |||||
| Vallások | |||||
| Keresztény, Zsidó | |||||
Az új-zélandi magyarok, az oda kivándorlók és az ő leszármazottaik, a szigetország lakosságának szerény kisebbségét alkotják. A 2001-es népszámlálás szerint 894-en tekintették magukat magyarnak, 1191-en beszélték a magyar nyelvet és 987-en születtek Magyarországon. 2006-ban 1476 új-zélandi beszélt magyarul.
Történet[szerkesztés]
A 19. században[szerkesztés]
A 19. században érkeztek meg az első magyar bevándorlók Új-Zélandra. Sokan közülük csak ideiglenesen tartózkodtak az országban, majd tovább utaztak.[2]
Az 1840-es évek végén és az 1850-es évek elején számos kisebb csoport érkezett Magyarországról, köztük 48-as menekültek is. Az 1860-as években aranyláz miatt érkeztek magyarok az országba. Egyikük, Vékey Zsigmond ügyvéd, az Otago Daily Times újságírója lett[2][3] Ő később hazatért Magyarországra. Az első állandó magyar bevándorlók 1872 és 1876 között érkeztek, majd még a 19. század későbbi évtizedeiben még néhányan.
A 20. században[szerkesztés]
A 20. század elején mintegy 100-an vándoroltak Csongrádról Új-Zélandra. Az egész úgy kezdődött, hogy egy bizonyos Rácz István, a southlandi-i Tūātapere-ben telepedett le. Haza írott leveleiben ecsetelte a kinti lehetőségeket, így 1911-ben három további család (a Kókay, a Szivák és a Kollát család) követte. Az elkövetkezendő 20 évben még számos család települt ki utánuk Csongrádról. Leszármazottaik között vannak ismert emberek: 1970-ben Kókay István fiát, Stephen Kokay-t a Wallace megyei tanács képviselőjének választották meg.[4] Mike Rácz pedig 1986-ban Guinness-rekorder lett, ő a leggyorsabb tengeri kagyló nyitó.[2]
A második világháború elején 55 magyar érkezett Új-Zélandra, a háború után 62. Az 1950-es évek elején további 136.[4] Mindezek ellenére a legtöbb menekült Magyarországról az 1956-os forradalom után érkezett az országba, szám szerint 1099-en. A legtöbben közülük Auckland-ben, Wellingtonban és Christchurch-ben telepedtek le.[4][5] 1970-ig még mintegy 290 magyar bevándorló érkezett az országba.
Magyar kultúra Új-Zélandon[szerkesztés]
Az 1980-as években merült fel az a gondolat, hogy kulturális szervezeteket kellene alapítani. 2006-ban már négy városban létezett valamilyen magyar szervezet, Auckland-ben, Wellingtonban, Christchurchben és Dunedinben. 2003. augusztus 20-án Magyar Millennium park-ot avattak Wellingtonban. A parkban egy tipikus székelykapu is található.
Az új-zélandi magyarok lapja, a Magyar Szó három havonta jelenik meg.[6] Időnként magyar nyelvű adást sugároz két rádió, az Access Radio és a Planet FM.[7]
A magyarok száma Új-Zélandon[szerkesztés]
A 2001-es népszámlálás szerint 987 új-zélandi állampolgár született Magyarországon, összesen 1191 ember beszélt magyarul.[4] A 2006-os népszámlálás szerint 1476-an beszélnek Új-Zélandon magyarul.[8]
Híres új-zélandi magyarok[szerkesztés]
- Marton Csokas - színész, játszott a Gyűrűk urában, a Mennyei királyságban, az Alice Csodaországban, a Xenában és számos híres filmben
- Nándor Tánczos - parlamenti képviselő
- Baloghy György - festőművész
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Magyar nyelvtana 1852-ből
- ↑ a b c http://www.teara.govt.nz/en/hungarians/1
- ↑ http://adbonline.anu.edu.au/biogs/A060407b.htm
- ↑ a b c d Hungarian Settlers in New Zealand. [2015. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 1.)
- ↑ http://www.teara.govt.nz/NewZealanders/NewZealandPeoples/Hungarians/3/en
- ↑ Archivált másolat. (Hozzáférés: 2009. október 1.)
- ↑ http://www.teara.govt.nz/en/hungarians/3
- ↑ Archivált másolat. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 26.)
Források[szerkesztés]
- Hungarian settlers in New Zealand Archiválva 2015. szeptember 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Magyar Szó
- Az Új-zélandi magyar főkonzulátus honlapja