Gipsz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gipsz
A sivatagokban, ahol nagy a párolgás, az elpárolgó vízből kiváló gipsz kristályai laposak, kerekdedek, rózsaszirmokra hasonlítanak
A sivatagokban, ahol nagy a párolgás, az elpárolgó vízből kiváló gipsz kristályai laposak, kerekdedek, rózsaszirmokra hasonlítanak
Általános adatok
Kémiai név kalcium-szulfát
Képlet CaSO4·2H2O
Kristályrendszermonoklin
Ásványrendszertani besorolás
OsztálySzulfát- és rokon ásványok
AlosztályPótanion nélküli víztartalmú szulfátok és rokonaik
Azonosítás
Megjelenés táblásak, prizmásak, tű alakúak
Szín átlátszó/áttetsző, színtelen, fehér vagy sárgára, barnára, vörösre színezett
Fény üvegfényű, hasadási felületén gyöngyházfényű
Átlátszóság átlátszó és áttetsző
Törésmutató

nα = 1,519–1,521

nβ = 1,522–1,523

nγ = 1,529–1,530
Pleokroizmus nincs
Keménység 1,5-2
Hasadás egy kristálytani sík mentén kiváló, másik kettő mentén jó
Törés csak egy hasítási iránya van
Olvadáspont1,460 °C
Oldhatóság forró, híg HCl
Sűrűség2,32 g/cm³
A Wikimédia Commons tartalmaz Gipsz témájú médiaállományokat.


A gipsz a víztartalmú szulfátásványok csoportjába tartozó ásványfaj, a kalcium-szulfát dihidrátja (CaSO4·2H2O).


Megjelenési formái, genetikája[szerkesztés]

Gypsum kapnik.jpg

Kristályai többnyire táblásak, prizmásak, tű alakúak. Gyakran ikresedik, többnyire fecskefark alakú ikreket képez. Szemcsés-kristályos tömeges változata az alabástrom, a finom rostos gipszet szelenitnek vagy szaténpátnak nevezik .[1]

A gipsz elsősorban mint tengervízből kivált sóanyag kőzetalkotó ásvány. A betöményülő tengervíz elsőként kicsapódó terméke. 25 °C-nál melegebb tengervízből azonban gipsz helyett anhidrit válik ki. Másodlagosan mindenhol képződik, ahol szulfidásványok oxidálódnak és kalcium is jelen van a környezetben: például Gánton (Vértes) a bauxit pirites fedőagyagában, illetve a budai Kiscelli Agyag Formációban víztiszta, deciméteres nagyságú gipszkristályok, kristályaggregátumok találhatók.

Nagy tömegben s gyakorlatilag vegytisztán keletkezik a füstgázok kén-dioxid tartalmának nedves mészköves technológia alkalmazásával való csökkentése során, amit ipari méretekben ún. kéntelenítő berendezés alkalmazásával végeznek. A technológia részletesebb és közérthető leírása a Mátrai Erőmű honlapján található.[2]

Felhasználása[szerkesztés]

Finom szemcséjű, áttetsző változatát, az alabástromot dísztárgyak, szobrok készítésére használják, a tömeges gipszkőzetet, mint égetett gipsz alkalmazzák.

Az építőipari termékek között például gipsz stukkók (díszítés), gipszkarton (szerelt válaszfalak, tűzvédelmi burkolatok, egyes álmennyezetek elemei, szárazpadlók) alapanyagaként használják fel.

Rokon ásványfajok[szerkesztés]

Commons:Category:Gypsum
A Wikimédia Commons tartalmaz Gipsz témájú médiaállományokat.

Neve[szerkesztés]

A gipsz szó a latin gypsus-on keresztül a görög γύψος (»gypsos«, gipsz, kréta) szóból származik, a görögök pedig a sémi nyelvi környezetből vették át. További ókori eredetű megnevezések még a gipszre: szelenit (holdkő), alabástrom és lapis specularis (tükörkő).

Érdekességek[szerkesztés]

A 2017-es év ásványának jelöltje volt a kvarc és a malachit-azurit páros mellett, amelyből a kvarc került ki győztesen. [3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szelenit (Szaténpát). (Hozzáférés: 2019. március 19.)
  2. http://www.mert.hu/gipsz Archiválva 2016. november 21-i dátummal a Wayback Machine-ben Kéntelenítő berendezés és gipsz-előállítás
  3. https://www.mosthallottam.hu/termeszet/ev-asvanya-2017-ben/ Év ásványa 2017-ben

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Martin Okrusch, Siegfried Matthes: Mineralogie. 7. Auflage. Springer Verlag, Berlin 2005, ISBN 3-540-23812-3 (németül)
  • Edition Dörfler: Mineralien Enzyklopädie. Nebel Verlag, ISBN 3-89555-076-0 (németül)
  • Stefan Weiß: Das große Lapis Mineralienverzeichnis. 4. Auflage. Christian Weise Verlag, München 2002, ISBN 3-921656-17-6 (németül)

További információk[szerkesztés]