Somlyó Zoltán
| Somlyó Zoltán | |
 | |
| az 1910-es években | |
| Élete | |
| Született | 1882. június 22. Alsódomboru, Horvátország |
| Elhunyt | 1937. január 7. (54 évesen) Budapest XI. kerülete, Magyarország |
| Sírhely | Kozma utcai izraelita temető |
| Nemzetiség | magyar |
| Szülei | Schwartz Simon Pick Ilka |
| Házastársa | Bolgár Margit (1920–?) |
| Gyermekei | Somlyó György (1920–2006) |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | versek, regények |
| Első műve | Dalok a piros kendőtől a hatcsattos cipóig (versek, 1902) |
| Hatottak rá | Reviczky Gyula |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Somlyó Zoltán témájú médiaállományokat. | |
Somlyó Zoltán (született Schwartz) (Alsódomboru, 1882. június 22. – Budapest, 1937. január 7.)[1] magyar költő, újságíró, műfordító. Somlyó György (1920–2006) költő, műfordító apja, Somlyó Bálint (1957–) filozófus, esztéta nagyapja.
Életpályája[szerkesztés]
Szülei Schwartz Simon és Pick Ilka voltak.[1] Nagykanizsán végzett középiskolai tanulmányai után, 1901-től címíró volt a Magyarország című napilapnál, azután Fiuméban újságíró. 1903–1906 között katonáskodott. Visszatérve Budapestre a Magyar Nemzet munkatársa lett. 1908-ban a Nagyváradi Esti Lap és a Szabadság szerkesztőségében dolgozott. 1909–1913 között a szegedi, pécsi, szabadkai szerkesztőségekben dolgozott. 1913-tól újra Budapesten élt. 1922-től a Pesti Hírlap, 1926–1928 között a Literatura folyóirat, 1928-tól a Pesti Napló munkatársa volt. 1928-tól írásaiból élt, amelyekből közölt az erdélyi Zsidó Jövő is.
Magánélete[szerkesztés]
Első felesége Markbreiter Margit volt, akivel házassága 1918-ban válással végződött.[2] 1920-ban házasságot kötött Bolgár Margittal. Egy fiuk született, Somlyó György költő, műfordító. Harmadik felesége Harnisch Stefánia volt.
Munkássága[szerkesztés]
Hányatott élete költészetének tárgykörét, színvonalát, rendszerességét, közreadását is befolyásolta. Első versei a századvég népies-szecessziós hangján szólaltak meg, hatottak rá A Holnap költői és Reviczky Gyula. Több verse jelent meg a Nyugatban. Szellemi magányában verselt az egyedüllét magányáról és az erotikával átszőtt szerelemről. Verseit áthatotta a bohém anarchizmus és a l'art pour l'art szemlélet. A Tanácsköztársaság bukása után inkább mint műfordító szólalt meg. Fordította Charles Baudelaire, Guy de Maupassant, Voltaire, Jean-Jacques Rousseau és Gerhart Hauptmann műveit. Költészetének alaphangja a magányosság és reménytelenség érzése.
A kritika kissé mostohán kezelte Somlyó Zoltánt hullámzó teljesítménye miatt. Bár elismerték, hogy néha Kosztolányi Dezső költői magaslataira is eljut, ugyanakkor rámutattak, hogy máskor közhelyek, banalitások kerülnek ki tolla alól. [1]
Barátja, Karinthy Frigyes így búcsúzott tőle, amikor halálhírét vette: "Költő volt, csak költő, semmi több. Költő volt – valódi költő – nem kevesebb." [2]
Legismertebb verse[szerkesztés]
Somlyó Zoltán legismertebb költeménye, amelyben ars poétikáját fogalmazza meg, összegzése élettapasztalatainak, művészi attitűdjének – egész lírájának:
SOMLYÓ ZOLTÁN: CSÖNDES VERS
Én nem tudom: már nem oly messzi nézek,
mint azelőtt… S csak körbe kopogok…
Nem izgulok szenzációs hirekre,
nem érdekel, hogy a világ forog…
Ebéd után félbarna kapucíner,
azt is ízetlen szörpölöm, hamar.
S már az sem fontos, hogy préselt és pöttyös
legyen melléje a Kuba-szivar…
Nem bőszit fel, ha nincs lakbérre pénzem,
s hogy nem fizetik arannyal dalom.
Utálatosan csöndes lettem. Rosszul
járna velem most egy forradalom.
Megállt egy ember: aki egykor voltam…
Távolodik… s a semmiségbe vész…
Magamba hulltam vissza, mint a bicska,
mit bekattantott egy nagy, durva kéz…
Művei[szerkesztés]
- Dalok a piros kendőtől a hatcsattos czipőig. Versek; bev. Zboray Aladár; szerzői, Budapest, 1902
- Dél van (versek, 1910)
- Az átkozott költő. Megbeszélések az Istennel; Athenaeum, Budapest, 1911 (Modern könyvtár)
- Északra indulok. Versek; Tevan, Békéscsaba, 1912
- Sötét baldachin (versek, 1913)
- Hadak a hóban. Novellák; Tevan, Békéscsaba, 1915 (Tevan-könyvtár)
- Végzetes verssorok (1916)
- Őszi regény; Bíró, Budapest, 1916
- Nyitott könyv. Lírai pamflett; Tevan, Békéscsaba, 1916
- A doberdói Mária. Versek a nagy háborúról; Pátria Ny., Budapest, 1918 (Tábori levél)
- Kármin. Somlyó Zoltán versei; Rácz Vilmos, Budapest, 1919 (Színház és divat könyvtár)
- Pesti memoár; írta Somlyó Zoltán et al.; Ister, Budapest, 1921
- A férfi versei (versek, 1922)
- Tango Milonga hercegnő (regény, 1924)
- Szűz Miléva. Versciklus; s.n., s.l., 1924
- Miléva. Egy szűz felszabadulásának története. Erotikus versciklus; ill. Kóra-Korber Nándor; Én, Te, Ő, Timişoara, 1926
- Szemelvények Voltaire műveiből; rendezte Somlyó Zoltán; Rózsavölgyi, 1932
- Somlyó Zoltán válogatott versei; bev. Erdélyi József et al., sajtó alá rend. Szász Menyhért; özv. Somlyó Zoltánné, Budapest, 1937
- Válogatott versek; vál., sajtó alá rend. Somlyó György, bev. Illés Béla; Szépirodalmi, Budapest, 1953
- Somlyó Zoltán válogatott versei; vál., bev. Rákos Sándor; Móra, Budapest, 1958 (A magyar irodalom gyöngyszemei)
- Nyitott könyv / A titkos írás. Elbeszélő költemények; sajtó alá rend., utószó Somlyó György; Magvető, Budapest., 1960
- Somlyó Zoltán válogatott versei; bev. Devecseri Gábor, vál., szerk., utószó Tamás Attila; Magvető, Budapest, 1962
- Borítsd szememre szoknyád!; vál., sajtó alá rend., bev. Vas István; Szépirodalmi, Budapest, 1972
- Szabadkai karnevál. Válogatott írások; vál., utószó, jegyz. Dér Zoltán, bev. Somlyó György; Munkásegyetem, Szabadka, 1982 (Életjel könyvek)
- Jajgató Felicián. Válogatott versek; vál., sajtó alá rend. Réz Pál; Szépirodalmi, Budapest, 1982
- Szegedi konferanszié. Válogatás Somlyó Zoltán szegedi írásaiból; vál., szerk. Zsoldos Sándor; Szegedi Ny., Szeged, 1983
- Párbaj és kultúra. Válogatott publicisztikai írások; vál., szerk. Zsoldos Sándor; Magvető, Budapest, 1986
- Aranykanál. Kiadatlan novellák, 1910-1936; vál., szerk., utószó Urbán V. László, előszó Mándy Iván; Auktor, Budapest, 1993
- Nyitott könyv; Osiris, Budapest, 2000 (Millenniumi könyvtár)
- Somlyó Zoltán összegyűjtött versei; összeáll., bev., utószó Somlyó György és Térey János; Palatinus, Budapest, 2002
- Zsidó mezőkön. A másik élet(mű) a másik térben; összeáll., szerk., utószó Kőbányai János; Múlt és Jövő–The Hebrew University of Jerusalem, Bp.–Jeruzsálem, 2009 (Hágár)
- Regények; Múlt és Jövő, Bp., 2011 (Somlyó Zoltán összegyűjtött művei. Próza)
- A kötetek, 1902-1937; Múlt és Jövő, Budapest, 2014 (Somlyó Zoltán összes művei II. Versek)
Források[szerkesztés]
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest, Magyar zsidó lexikon, 1929
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
Jegyzetek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- Somlyó Zoltán költő 130 éve született
- Somlyó Zoltán a PORT.hu-n (magyarul)
- Magyar életrajzi lexikon
- Somlyó Zoltán összes költeménye (MEK)
- Somlyó Zoltán versei (MEK)
- Bozók Ferenc: Somlyó Zoltán dohányfüstben és parfőmillatban. in: Ezredvég folyóirat, 2008. június-július
- Az átkozott költő. Somlyó Zoltán emlékezete; vál., szerk., összeáll. Somlyó György, Zsoldos Sándor; Nap, Budapest, 2001 (Emlékezet)
