Ravno Rašće

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ravno Rašće
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségGlina
Jogállásfalu
Irányítószám44403
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség69 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság162 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 18′ 15″, k. h. 16° 08′ 47″Koordináták: é. sz. 45° 18′ 15″, k. h. 16° 08′ 47″
SablonWikidataSegítség

Ravno Rašće falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 26, közúton 41 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 6 km-re délkeletre, a Maja-folyó jobb partján fekszik. Nyugati részén halad át a Glinát Dvorral összekötő 6-os számú főút.

Története[szerkesztés]

Ravno Rašće a környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé nagyrészt a Boszniából a török uralom elől menekülő pravoszláv szerbekkel, kis részben horvátokkal népesült be. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék, horvátul Banovina (vagy Banja), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. A falunak 1857-ben 340, 1910-ben 534 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett.

A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A délszláv háború előestéjén lakosságából 198 szerb és 105 horvát nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én jogilag ugyan a független Horvátország része lett, de szerb lakossága a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. A szerb erők a horvát lakosságot elűzték. 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság elmenekült de később többen visszatértek. A településnek 2011-ben 129 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
340 384 348 486 558 534 552 575 457 485 496 440 385 314 163 129

Nevezetességei[szerkesztés]

A nemzeti felszabadító háború áldozatainak emlékműve.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]