Almandin
| Almandin | |
 | |
| Almandin kristály | |
| Általános adatok | |
| Képlet | Fe3Al2(SiO4)3 |
| Kristályrendszer | köbös |
| Ásványrendszertani besorolás | |
| Osztály | Szilikátásványok |
| Alosztály | Nezoszilikátok |
| Azonosítás | |
| Megjelenés | szemcsés, tömeges |
| Szín | sötétsárga, néha barnás, vagy aranyvörös, vöröses árnyalatú. |
| Porszín | fehér, színtelen |
| Fény | üveg vagy gyantafényű |
| Átlátszóság | átlátszó vagy áttetsző |
| Törésmutató | 1,790 |
| Pleokroizmus | nincs |
| Keménység | 7-7,5 |
| Hasadás | nem hasítható |
| Törés | kagylósan, könnyen törik |
| Oldhatóság | savakban nem oldható |
| Sűrűség | 4,05-4,3 g/cm³ |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Almandin témájú médiaállományokat. | |
Az almandin (vas-alumínium nezo-szilikát) a IV. ásványosztályon, a szilikátokon belül az önálló gránátcsoport ásványegyüttesébe tartozik. Szabályos kristályrendszerben rombos formában jelenik meg. Esetenként szálkásan szennyezett. Gyakoriak a dodekaéderes, 24 lapú trapezoéderes, 48 oldalú hexoktaéderes fenn-nőtt kristályokban és tömeges formában apró kristályszemekben is előfordul. Szépen fejlett kristályait ékszerkőnek is használják.
Nevének eredete[szerkesztés]
Elnevezése az Kis-Ázsiában található ókori Alabanda város nevéből ered, mely a Római Birodalom része volt, ma Törökország. Plinius a Naturalis Historia című munkájában Carbunculus alamandidicus néven említi.
Kémiai összetétele[szerkesztés]
Keletkezése[szerkesztés]
Kontakt metamorf formában gyakran gránithoz kötődően keletkezik. A metamorf képződésben sokszor különféle palákhoz kapcsolódik. Hasonló ásvány a pirop.
Előfordulásai[szerkesztés]
Több centiméter nagyságú kristályai is előfordulnak. Ausztria területén Zillertalban. Németországban a Harz-hegységben, Olaszországban a Comói-tó környékén, valamint Szíria területén. Svédországban, az Amerikai Egyesült Államokban Colorado, Michigan, Pennsylvania és Alaszka államokban. Ausztrália déli területén. Srí Lanka szigetén, Madagaszkár szigetén és Brazília területén és Magyarország területén is előfordulhat a Börzsönyben.
Források[szerkesztés]
- Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
- Cris Pellant: Kőzetek és ásványok. Magyar Könyvklub. Budapest. 1993.
- J.Arem: Rock and Minerals. Toronto. 1974.
- http://webmineral.com
