Kraj (Pašman)
| Kraj | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Község | Pašman |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 23 212 |
| Körzethívószám | (+385) 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 253 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 8 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 56′ 24″, k. h. 15° 23′ 24″Koordináták: é. sz. 43° 56′ 24″, k. h. 15° 23′ 24″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kraj témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kraj (olaszul: Paese) falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Pašmanhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Zárától légvonalban 24 km-re délkeletre, községközpontjától 2 km-re délre, Pašman szigetének délkeleti részén fekszik. A település központja mintegy 300 méterre fekszik a tengerparttól.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az ókorban kikötő működött. A Polačine-öböl déli végén, Krajtól nem messze, 2,5 méter mélységben egy faragott kőtömbökből épített nagy ősi móló maradványai találhatók. A móló vége 120 méterre van a parttól. A part mentén a móló szélessége 35 méter, a végén pedig 6 méter. A móló körül gazdag kulturális réteget találtak, amely az 1. és a 4. század közötti időszakból származik.[2]
A falu a 14. század végén épített ferences kolostor mellett alakult ki. Területe a sziget többi részével együtt a 15. századtól a Velencei Köztársasághoz tartozott. A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt a Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1880-ban 261, 1910-ben 284 lakosa volt. Az első világháborút követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A falunak 2011-ben 281 lakosa volt, akik hagyományosan mezőgazdasággal, állattartással és halászattal, valamint újabban turizmussal foglalkoznak. Kraj az itteni juhsajtról is nevezetes.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 261 | 250 | 277 | 284 | 0 | 348 | 331 | 335 | 312 | 312 | 300 | 290 | 287 | 281 |
Nevezetességei[szerkesztés]
A kikötő közvetlen közelében áll Szent Dujam ferences kolostora,[5] amely a 14. század végén és a 15. század elején épült gótikus stílusban. Első említése 1370. április 8-án történt abban a végrendeletben, amelyben Fran Grisogono az építéséről rendelkezik.[6] Anyja Pelegrina 1389. augusztus 19-én birtokot adományoz a boszniai ferenceseknek, majd 1392. május 22-én rendelkezik a kolostor és a templom felépítéséről. Az építés maga azonban valószínűleg csak 1394-ben kezdődött meg és a 15. század második felében már működött. 1669-ben barokk stílusban építették át. A kolostor gótikus templomát 1401-ben szentelték fel.[6] Homlokzatának oromzatán Szent Jeromost ábrázoló reneszánsz dombormű és az 1554-es évszám látható, amely az átépítés dátumát jelenti. A templomnak eredetileg három oltára volt. A főoltáron Szűz Mária és Szent Jeromos képe, a bal oldali mellékoltáron Szent Ferenc képe egy nagy feszülettel, a jobb oldalin a Szeplőtelen fogantatás ábrázolása volt látható. 1418-ban Cvitka zárai kereskedő 32 dukátért új képet festett a templomba, valószínűleg a Szűzanyát a kis Jézussal és Keresztelő Szent Jánossal ábrázoló képről van szó. 1848-ban Ljudevit Benčić atya két oltárt készíttet és ezek titulusukat is megváltoztatja.[6] Ezután a három márvány oltár titulusai Szent Dujam és a Skapulárés Szűzanya (főoltár), a Szűzanya és Szent Bonaventura, valamint a Szeplőtelen fogantatás. Ezeken kívül két, fából készített oltára Páduai Szent Antalnak és Szent Sebestyén vértanúnak volt szentelve. Utóbbiakat elmozdították és a kolostorba vitték át.[6] A templomban 1569-től voltak temetkezések. A presbitériumot és a sekrestyét 1912-ben lapokkal burkolták. A mai famennyezet 1959-ben készült. Különösen értékes a kolostor kerengője, a 15. századi Szűzanya a kis Jézussal kép, valamint az Utolsó vacsora ábrázolása a kolostor ebédlőjében. A kerengő egyébként valószínűleg a templom felszentelése után a 16. század első felében épült. A kolostorban múzeum is található, melyben Pašman szigetének történetéről szóló kiállítás, régi könyvek, kéziratok, művészeti alkotások, liturgikus tárgyak és ruhák, kézimunkák, valamint régészeti leletek láthatók.[6]
A Polačine-öböl déli végén, Krajtól nem messze, 2,5 méter mélyen, egy nagyméretű, faragott kőtömbökből építettek ősi móló maradványai láthatók.[2] A móló csúcsa 120 méterre van a parttól. A part mentén a móló 35 méter széles, a csúcsnál pedig 6 méteres. A móló körül gazdag kultúrréteg jött létre, mely az 1. és 4. század közötti időszakból származik.
További információk[szerkesztés]
- Pašman község hivatalos oldala[halott link] (horvátul)
- Pašman turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A Szent Jeromos ferences rendtartomány honlapja Archiválva 2015. február 12-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Turistainformációk (magyarul)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-38.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1219.
- ↑ a b c d e Ofm-sv-jeronim.hr:Kraj – Samostan Sv. Duje Archiválva 2015. február 12-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
