Schadl János (festő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Schadl János
Schadl János festő.jpg

Született1892. augusztus 25.
Keszthely
Meghalt1944. március 1. (51 évesen)
Tata
Nemzetisége magyar
Stílusa expresszionizmus, kubizmus, posztimpresszionizmus
Iskolái Képzőművészeti Főiskola
Mestere(i) Ferenczy Károly
Aki hatott rá Kassák Lajos
Bernáth Aurél
Egry József
Aki(k)re hatott Bernáth Aurél
A Wikimédia Commons tartalmaz Schadl János témájú médiaállományokat.
A festő és múzsája

Schadl János (Keszthely, 1892. augusztus 25.Tata, 1944. március 1.) festőművész, grafikus, zenetanár.

Élete és munkássága[szerkesztés]

Apja herceg Festetics Tasziló uradalmi építésze és a Georgikon gazdasági akadémia tanára volt. Középfokú tanulmányai végeztével a keszthelyi gazdasági akadémiára is beiratkozott, azonban a művészi pályára vágyott ezért azt két évvel később elhagyta. Zenei tanulmányokat folytatott Bécsben Emil Sauer (1862-1942), Liszt Ferenc egykori tanítványa növendékeként.

1915/1916-ban a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Ferenczy Károly volt a mestere, de a tanév végén elhagyta a főiskolát. A kor progresszív művészeivel, Kassák Lajos és a Ma folyóirat köréhez csatlakozott. Rajzkészsége, tehetsége révén rövid formális festői tanulmányok után kész művészként léphetett fel. Ekkori képei expresszívek, formái erőteljesek voltak, majd a kubizmus hatására tömbszerűek lettek.

1918-ban egyéni tárlata nyílt a Ma folyóirat kiállítóhelyiségében, és részt vett a MA III. kiállításán is, együtt többek között Bortnyik Sándorral, Mattis Teutsch Jánossal, Uitz Bélával, Kmetty Jánossal, Nemes-Lampérth Józseffel, Pátzay Pállal.

1919 után festészetében erősödött a hajlam a transzcendenciára, a spiritualizmus, a vallás. Az aktivisták helyett Bernáth Aurélhoz és Egry Józsefhez közeledett. 1927-ben a budapesti Mentor könyvesboltban, 1932-ben a párizsi Salon Parc Monceau-ban rendezett kiállítást műveiből.

A húszas évek közepétől Tatán élt. Elsősorban zenetanárként tevékenykedett, festészettel csak mintegy mellékesen foglalkozott. Képei megszelídültek, a belső feszültségeket a látvány harmóniája váltotta fel.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Szabó Júlia: Schadl János (1892-1944). Művészet 1966/3. 26-28.
  • Schadl János 1892-1944. Kiáll. kat. Budapest Galéria 2002. Szerk. Kiss Ferenc, bev. Majoros Valéria
  • Kostyál László: A spiritualizmus Schadl János festészetében. Pannon Tükör 2009/6, 77-82.