Mogorić
| Mogorić | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Lika-Zengg |
| Község | Gospić |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 53205 |
| Körzethívószám | +385 053 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 80 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 599 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 29′ 21″, k. h. 15° 35′ 27″Koordináták: é. sz. 44° 29′ 21″, k. h. 15° 35′ 27″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mogorić témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mogorić falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Gospićhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Gospićtól légvonalban 19 km-re, közúton 24 km-re délkeletre a Likai-mező délkeleti szélén, az A1-es autópályától 3 km-re északra a Jadova-patak partján fekszik. Délkeletről Donja- és Gornja Ploča, északnyugatról Pavlovac Vrebački határolja. Határának északi része a Likai-középhegységre nyúlik fel, déli részét a Likai-mező alkotja.
Története[szerkesztés]
Mogorić a középkorban a Mogorović család birtoka volt. A Mogorović családról az első írásos likai forrás 1248-ból származik. A 15. században és 16. század elején Lika megye legnagyobb része a birtokukban volt a becslések szerint mintegy háromszáz adózó portával és ezerötszáz lakossal. A 11. és a 13. század között Zára vidékén éltek és a tatárjárás után telepedtek le a Velebitben és Likában. 1373-ban nevük Mogor alakban is előfordul. Mogorić a Jadova és Kovačica patakok folyása mentén alakult ki. A 15. században a Jadova és Kovačica patakok összefolyásánál a helyiek által Popovića gradinának nevezett helyen Nikola Mogorović építtette fel azt a várat, amely várispánság székhelye volt és Mercator térképén is szerepel. A török a környező várakhoz hasonlóan vélhetően ezt is 1527-ben foglalta el. 1577-ben megemlítik a török által elfoglalt várak között. Az akkori Mogorićtól nem messze feküdt a Zeba nevű település, amelyet a török megszállás előtti időben nem említenek, de vára Mercator térképén már szerepel. Valószínűleg a törökök építették. Zebán 1528 után a török megszállók szerbeket telepítettek le. Miután Lika területe felszabadult a török megszállás alól Mogorićon a vár körül letelepült muzulmán lakosság (eltérően más muzulmánok lakta településtől, melyek lakossága maradt és megkeresztelkedett) Boszniába menekült. A falu nem települt be rögtön a felszabadítás után, mivel 1696-ban Sebastijan Glavinić zenggi püspök vizitációja a falut még üresnek, várát pedig romosnak és elhagyottnak mondja. A határőrvidék 1701-es összeírása szerint már 66 család élt itt, akik az azt megelőző öt évben települtek ide. Ők három-négy család kivételével Knin, Obrovac, Benkovac, valamint a boszniai Grahovci és Petrovac vidékéről érkeztek. Legnagyobb részük az 1683 és 1699 között dúlt nagy osztrák-török háború során menekült Boszniából. 1857-ben 1437, 1910-ben 1677 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Gospići járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 95 százaléka szerb nemzetiségű volt, akik a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakoztak. A „Vihar” nevű hadművelet során 1995. augusztus 6-án a horvát hadsereg visszafoglalta a települést, melynek szerb lakói nagyrészt elmenekültek. A falunak 2011-ben 110 lakosa volt.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 1.437 | 1.509 | 1.489 | 1.709 | 1.724 | 1.677 | 1.769 | 1.740 | 1.230 | 1.096 | 940 | 764 | 562 | 383 | 93 | 110 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- Mogorović vára a Jadova és Kovačica patakok összefolyásánál állt. Mivel a mai település közepén volt maradványai kitűnő építőanyag forrásul szolgáltak a helyi lakosság számára. A várra ma már csak a helyenként előbukkanó habarcsnyomok és egy nagyobb kőtömbökből épített, a sűrű növényzettől alig látható kőfalmaradvány emlékeztet. Jelentősebb maradványai nem maradtak.
- Az egykori vár nyugati lábánál, Popovići falucskában a Kovačica-patak jadovói torkolata közelében található a Crkvina nevű lelőhely, amelyet ma egy ortodox temető foglal el. Ez egy középkori templom és temető helye, amelyből ma már csak négy sírkő látható. A helyiek elbeszélése szerint a középkori templom anyagából építették fel Mogorić ortodox templomát, az új temetkezésekkel pedig a régi templom alapjait is kiásták. A középkori templomból csak egy fonatos épületdísz töredéke maradt, amelyet a mogorići ortodox templomba építettek be (mára már ez is elveszett), és a 10./11. századra datálható.[4]
- Szent Miklós tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma 1766-ban épült. A falut ért 1942-es olasz bombatámadás a templomot sem kímélte, csak falrészei és tornya maradtak meg belőle. A maradványokat 1949-ben a kommunista hatóságok felrobbantották. A templom újjáépítése 2011-ben kezdődött. Parókiájához Buljnize, Krčevine és Milojevići falvak tartoznak.
- Zeba várának csekély maradványai.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: P-6058.
Források[szerkesztés]
- Gospić város hivatalos oldala (horvátul)
- Lika kronológiája (horvátul)
- A likai térség várai (magyarul)
- Gjuro Szabo: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában (magyarul)
- Mogorić várának története (magyarul)
- Krešimir Matijević: Naseljenje Like (horvátul)
- A felsőkárolyvárosi pravoszláv eparchátus honlapja (szerbül)
